Dudás ’56-ban kért segítséget

Újabb tanúkat hallgatott meg a mosonmagyaróvári sortűzperben tegnap a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. A Dudás István egykori laktanyaparancsnok és három sorkatona ellen emberiség elleni bűntett alapos gyanúja miatt indított eljárás idei utolsó tárgyalási napjához érkezett.Elsőként Polyók Lajos felderítő főhadnagyot kérdezte a bíróság a tragikus 1956. október 26-i napról. A tanú a mosoni felderítőcsoport vezetője volt, de a sortűz időpontjában elmondása szerint nem tartózkodott a laktanyában. Vallomásából kiderült, hogy október 25-én a mosoni főiskolások este békés felvonulást tartottak. Másnap reggel kirendelték Hegyeshalomra, mert a vasutasok állítólag forradalmi röpcédulákat osztogattak. Erre Dudás István annyit mondott, hogy azért küldték ki Polyókot Hegyeshalomra, mert olyan információik voltak, hogy civilek fegyvereket hoznak be Ausztriából. Később Győrből telefonáltak Polyóknak, hogy gond van Mosonmagyaróváron. A tanú több vallomással ellentétben azt állította, hogy már az incidens előtt kinn voltak a géppuskafészkek a laktanya előtt.A győri határőregység egykori felderítő főhadnagyát, Veress Miklóst a bíróság érdektelen tanúként idézte meg, mivel nem a mosoniakhoz tartozott, s információi szerint a tanú nem volt a helyszínen a sortűz napján, ám Veress vallomásából kiderült: ő is ott volt a laktanyában. Megerősítette: a géppuskaállások kint voltak a laktanya előtt. A bíró felolvasta a tanú korábbi vallomását, amelyben elmondta, hogy egy honvéd törzsőrmester lőtt először, s ez váltotta ki a sortüzet, sőt látta is ezt a katonát. Ezt a vallomását most nem erősítette meg a bíróság előtt.A rajkai határőrs egykori parancsnoka, Mezei Antal a bíróság kérdésére állította: Dudás István nem október 26-án, hanem 25-én hajtott Rajkára, hogy Pozsonyból cseh segítséget kérjen a „zűrös helyzet” katonai rendezésére.