Erősödik a keleti multipoláris hatalmi tömb

A 2025. szeptember 1-jén Tiencsinben megrendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozó újabb bizonyítékát adta a világ multipoláris átalakulásának. A találkozón Kína, Oroszország és India kulcsszereplőként jelent meg, miközben Észak-Korea szimbolikus módon képviseltette magát. A rendezvény a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint nem csupán a diplomáciai kapcsolatok erősítését szolgálta, hanem egy olyan gazdasági és politikai együttműködés megerősítését is, amely a nyugati dominanciától független globális hatalmi pólust jelez.

Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a BRICS-csúcstalálkozón Kazanyban, 2024. október 23-án Fotó: Maxim Shipenkov Forrás: AFP

Gazdasági erő és globális befolyás

A három ország együttesen a világ gazdaságának jelentős részét képviseli. A 2024-es adatok szerint Kína és India együttesen a globális GDP mintegy 27 százalékát adja, míg Oroszország további 2 százalékot képvisel. Ez a három gazdaság együttesen tehát több mint egyharmadát teszi ki a világ gazdaságának.

A három ország közötti kereskedelem folyamatosan bővül. Például India és Oroszország kereskedelme 2024-ben 69 milliárd dollárra nőtt, főként az orosz olaj kedvezményes vásárlásának köszönhetően. Ez a növekedés részben a három ország közötti gazdasági együttműködés erősödését tükrözi.

Kína és India a globális GDP körülbelül 27 százalékát adja, Oroszország ehhez jön hozzá. A szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a három ország gazdasága együtt több mint egyharmadát teszi ki a világ összesített gazdasági teljesítményének.

Augusztus 31. és szeptember 1. között 26 ország vezetője találkozott Tiencsinben az SCO ülésén. A 2015-ben csatlakozott India részvétele különösen figyelemreméltó, hiszen eredetileg nem volt biztos Modi miniszterelnök jelenléte. Az amerikai 50 százalékos vámtarifa, az orosz olaj vásárlásának tiltása és az amerikai befektetési megállapodás Pakisztánban azonban arra késztette Indiát, hogy más barátokat is keressen. Tehát ha azt mondjuk, hogy a Nyugat tolta egymás ölébe Oroszországot és Kínát, akkor India barátkozása is a nyugati hibás stratégiából fakad

– mondta lapunknak Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója.

Horváth Levente (Fotó: Eurázsia Központ)

A szakértő hangsúlyozta, hogy az SCO mára már a világ népességének közel felét, gazdaságilag pedig a világ negyedét képviseli, vásárlóerő-paritáson számolva pedig a világ 36 százalékát adja.

Ez a nemzetközi szervezet inkább egy együttműködési platform, mint szövetség a Nyugat vagy bármely más hatalmi blokk ellen

– tette hozzá Horváth Levente.

Új pénzügyi és gazdasági struktúrák

A csúcstalálkozón Hszi Csin-ping bejelentette egy SCO-fejlesztési bank létrehozását, amely kétmilliárd jüan segélyt és további tízmilliárd jüan hitelt biztosít a tagországok számára. A szervezet emellett új energetikai platformot és a kínai BeiDou műholdrendszer használatát is felajánlotta a tagállamoknak gazdasági és katonai célokra.

A szakértő szerint mindez azt mutatja, hogy a résztvevő országok alternatív pénzügyi és energiarendszerekkel kívánják csökkenteni a Nyugattól való függést, és új globális koordinációs mintákat hoznak létre.

Az Oroszországgal kötött új megállapodások, köztük a Szibéria Ereje 2 gázvezeték, évente 50 milliárd köbméter orosz gázt szállít Kínába, ami stratégiailag kulcsfontosságú a kínai energiaellátás szempontjából. 

A SCO fejlesztési bank megalakulásával a kelet–eurázsiai térségben alternatív finanszírozási forrás nyílik meg, csökkentve a Nyugattól való függést.

A keleti kezdeményezések, mint az SCO, a BRICS vagy az Övezet és Út programok nem katonai szövetségek, hanem gazdasági és együttműködési platformok, amelyek a kölcsönös előnyökön alapuló kooperációt helyezik előtérbe

– fogalmazott a szakértő.

India szerepe és óvatossága

A találkozó egyik ikonikus pillanata volt, amikor Modi és Putyin kézen fogva érkeztek Hszi Csin-ping felé, jelezve a diplomáciai közelséget. Ugyanakkor Horváth Levente kiemelte, hogy India óvatos.

India nem kíván teljes politikai szövetséget kialakítani Kínával, tekintettel a gyakori határkonfliktusokra és stratégiai ellentétekre. Ezért Oroszország, Kína és India együttműködése inkább gazdasági és diplomáciai jellegű, semmint katonai szövetség.

Keleti nyitás és a globális átalakulás

Horváth Levente szerint az SCO és más ázsiai kezdeményezések jelentősége túlmutat a katonai együttműködésen

Az SCO, a BRICS és az Övezet és Út kezdeményezések a Globális Dél országai számára kedvezőbb opciókat nyújtanak, miközben a Nyugatnak is előnyös lenne, ha elfogadná, hogy nem ők uralják a világot, és kölcsönös tiszteleten, kölcsönös előnyökön alapuló békés együttműködést építene ki.

A szakértő szerint a keleti országok reformálni kívánják a világ jelenlegi rendjét: nem elvetni, hanem a multipoláris együttműködés alapján új alapokra helyezni azt. Az SCO keretében a tagállamok képesek tárgyalni egymással függetlenül attól, hogy vannak-e súrlódások és konfliktusok, és ez a nyugati, blokkokra épülő gondolkodással szemben alternatív modellt kínál a nemzetközi együttműködésre.

A kínai kormány tervezi BeiDou navigációs rendszerének korszerűsítését, amely az amerikai fejlesztésű GPS, az Európai Unió Galileo és az orosz globális navigációs műholdrendszer riválisa (Fotó: Imaginechina)

Gazdasági fókuszterületek

A csúcstalálkozó kiemelte az energetikai, infrastrukturális, technológiai és kulturális együttműködés jelentőségét. Az SCO fejlesztési bankja és a BeiDou műholdrendszer használata új lehetőségeket teremt a tagállamoknak, a digitalizáció, az AI, a megújuló energia, az egészségügy és a turizmus területén pedig hosszú távú stratégiákat dolgoztak ki.

A világgazdaság átalakulóban van, és ezzel együtt a világrend is változóban van. Az ázsiai országok nem blokkokba tömörülnek, hanem a kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködést hirdetik, amely minden ország fejlődését szolgálja

– összegezte a szakértő.

A tiencsini csúcstalálkozó így jól mutatja, hogy a globális erőviszonyok átalakulóban vannak, és a multipoláris világrend irányába mutató keleti kezdeményezések egyre nagyobb gazdasági és diplomáciai súlyt képviselnek.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a BRICS-csúcstalálkozón Kazanyban, 2024. október 23-án (Fotó: AFP/Maxim Shipenkov)