Sanghaji csúcstalálkozó: erődemonstráció és szimbolikus üzenet

A nemrégiben Tiencsinben megtartott Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján világosan körvonalazódott: Kína és Oroszország geopolitikai együttműködése történelmi csúcspontjára ért, India pedig partnerként csatlakozott a keleti erődemonstrációhoz. A találkozó után Peking katonai parádéval ünnepelte a második világháború lezárásának 80. évfordulóját, jelezve, hogy a szervezet az ázsiai súlypont erősödésének szimbólumává vált.

Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a pekingi katonai parádét nézik Fotó: STR Forrás: AFP

Hszi Csin-ping a nyitóbeszédében a „hidegháborús mentalitás” felszámolására szólított fel, multipoláris világot hirdetett, és jelentős pénzügyi támogatásokat ígért a tagállamoknak. Modi kijelentette: India és Kína nem vetélytársak, hanem partnerek a 21. századi ázsiai együttműködésben. Putyin részvétele pedig világosan jelezte: az orosz elnök szabadon mozoghat a világban, a Nyugat által kivetett szankciók veszítenek erejükből.

Történelmi csúcson a kínai–orosz kapcsolatok

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Buzna Viktor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kiemelte: Kína és Oroszország kapcsolata történelmi csúcspontját éli.

Hszi Csin-ping és Putyin több mint negyvenszer találkozott az elmúlt évtizedben. 2003-ban még csak egy, 2024-ben már tizenegy közös hadgyakorlatot tartottak.

– hangsúlyozta a kutató.

Buzna Viktor (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

2020 és 2024 között 72 százalékkal emelkedett az Oroszországban tanuló kínai fiatalok száma. Az Ukrajnában zajló háború miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók jelentős lökést adtak a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak. 2020 és 2024 között a Kínába irányuló orosz kőolajexport a négyszeresére, a teljes kereskedelmi forgalom a háromszorosára emelkedett

– tette hozzá.

Buzna Viktor ugyanakkor figyelmeztetett: az együttműködés kétélű fegyver. Kulturális és ideológiai különbségek, valamint regionális ambíciók előbb-utóbb ütközhetnek.

Kapcsolatuk korlátai az említett statisztikákban is kimutatható: a 2024 óta a kereskedelmi kapcsolatok stagnálni kezdtek, különösen az együttműködésnek alapot adó energiakereskedelem terén. Ezért értelmezi számos szakértő a két ország kapcsolatát az Egyesült Államok mint hegemón kapcsolatain keresztül.

– hívta fel a figyelmet.

A stratégiai háromszög logikáján keresztül valószínűsíthetjük, hogy az egyik irányba történő amerikai kapcsolatépítés hosszú távon a két keleti ország kapcsolatait rombolja majd, ahogyan azt a kissingeri diplomácia a hidegháború második felében be is bizonyította. Ennek ellenkezőjét láttuk az Egyesült Államokat 2021 és 2025 között vezető Joe Biden demokrata elnök kormányzása idején: a kétfrontos háborút vívó amerikai adminisztráció egymás karjaiba lökte a keleti hatalmakat

– mutatott rá a szakértő.

Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet államfői tanácsának 25. ülésén részt vevő többi vezetővel és képviselővel az észak-kínai Tiencsinben, 2025. szeptember 1. (Fotó: Xinhua/AFP/Huang Jingwen)

A Kelet nem kihívó, de komoly alternatíva lehet

Bár az SCO alapszabálya szerint nem kíván alternatívát állítani a nyugati dominanciájú intézményrendszernek, a résztvevők együttműködése egyre több területre terjed ki.

A találkozóval párhuzamosan Pekingben tartott katonai parádé is azt jelezte: Kína a szervezetet saját hatalmi felemelkedése szimbólumaként használja

– fogalmazott Buzna Viktor.

A folyamat így egyértelmű: az SCO nem közvetlen kihívója a nyugati rendszernek, de más kezdeményezésekkel – mint a BRICS vagy az Övezet és út program – együtt a kínai globális ambíciók támaszává válhat.

Politikai realitás kontra nyugati szankciók

A szakértő arról is beszélt, hogy Putyin részvétele a csúcson és az ezt kísérő kétoldalú találkozók világosan mutatják, hogy a nyugati jogi intézményrendszer és a Moszkvával szemben hozott szankciók kiüresedtek és erejüket veszítették.

Erre a jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy Putyin egyre szabadabban mozog a világban: augusztusban az Egyesült Államokban tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel, most a világ másik hatalmi központjába látogat el. 

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában, Anchorage-ban (Fotó: Anadolu/AFP/Kreml Sajtóiroda)

Összességében tehát elmondható, hogy a politikai realitások felülírják a második világháborút követően kiépült, nyugati világ által dominált intézmény- és szabályrendszert – a Tiencsinben és Pekingben történő események ebből a szempontból fontosak.

A tiencsini találkozó egyszerre jelentett erődemonstrációt és egyben szimbolikus üzenetet: Ázsia többé nem pusztán a világgazdaság motorja, hanem önálló geopolitikai pólus is

– összegezte Buzna Viktor.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a pekingi katonai parádét nézik (Fotó: AFP/STR)