Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Tiencsinben tartott csúcstalálkozója ismét megerősítette, hogy Ázsia geopolitikai súlyponttá vált. Hszi Csin-ping kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Narendra Modi indiai kormányfő jelenléte világos üzenetet közvetített: az ázsiai hatalmak egyre inkább alternatívát kínálnak az euroatlanti világrenddel szemben.
Hszi Csin-ping a nyitóbeszédében a „hidegháborús mentalitás” felszámolására szólított fel, multipoláris világot hirdetett, és jelentős pénzügyi támogatásokat ígért a tagállamoknak. Modi kijelentette: India és Kína nem vetélytársak, hanem partnerek a 21. századi ázsiai együttműködésben. Putyin részvétele pedig világosan jelezte: az orosz elnök szabadon mozoghat a világban, a Nyugat által kivetett szankciók veszítenek erejükből.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Buzna Viktor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kiemelte: Kína és Oroszország kapcsolata történelmi csúcspontját éli.
Hszi Csin-ping és Putyin több mint negyvenszer találkozott az elmúlt évtizedben. 2003-ban még csak egy, 2024-ben már tizenegy közös hadgyakorlatot tartottak.
– hangsúlyozta a kutató.
2020 és 2024 között 72 százalékkal emelkedett az Oroszországban tanuló kínai fiatalok száma. Az Ukrajnában zajló háború miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók jelentős lökést adtak a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak. 2020 és 2024 között a Kínába irányuló orosz kőolajexport a négyszeresére, a teljes kereskedelmi forgalom a háromszorosára emelkedett
– tette hozzá.
Buzna Viktor ugyanakkor figyelmeztetett: az együttműködés kétélű fegyver. Kulturális és ideológiai különbségek, valamint regionális ambíciók előbb-utóbb ütközhetnek.
Kapcsolatuk korlátai az említett statisztikákban is kimutatható: a 2024 óta a kereskedelmi kapcsolatok stagnálni kezdtek, különösen az együttműködésnek alapot adó energiakereskedelem terén. Ezért értelmezi számos szakértő a két ország kapcsolatát az Egyesült Államok mint hegemón kapcsolatain keresztül.
– hívta fel a figyelmet.
A stratégiai háromszög logikáján keresztül valószínűsíthetjük, hogy az egyik irányba történő amerikai kapcsolatépítés hosszú távon a két keleti ország kapcsolatait rombolja majd, ahogyan azt a kissingeri diplomácia a hidegháború második felében be is bizonyította. Ennek ellenkezőjét láttuk az Egyesült Államokat 2021 és 2025 között vezető Joe Biden demokrata elnök kormányzása idején: a kétfrontos háborút vívó amerikai adminisztráció egymás karjaiba lökte a keleti hatalmakat
– mutatott rá a szakértő.
Bár az SCO alapszabálya szerint nem kíván alternatívát állítani a nyugati dominanciájú intézményrendszernek, a résztvevők együttműködése egyre több területre terjed ki.
A találkozóval párhuzamosan Pekingben tartott katonai parádé is azt jelezte: Kína a szervezetet saját hatalmi felemelkedése szimbólumaként használja
– fogalmazott Buzna Viktor.
A folyamat így egyértelmű: az SCO nem közvetlen kihívója a nyugati rendszernek, de más kezdeményezésekkel – mint a BRICS vagy az Övezet és út program – együtt a kínai globális ambíciók támaszává válhat.
A szakértő arról is beszélt, hogy Putyin részvétele a csúcson és az ezt kísérő kétoldalú találkozók világosan mutatják, hogy a nyugati jogi intézményrendszer és a Moszkvával szemben hozott szankciók kiüresedtek és erejüket veszítették.
Erre a jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy Putyin egyre szabadabban mozog a világban: augusztusban az Egyesült Államokban tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel, most a világ másik hatalmi központjába látogat el.
Összességében tehát elmondható, hogy a politikai realitások felülírják a második világháborút követően kiépült, nyugati világ által dominált intézmény- és szabályrendszert – a Tiencsinben és Pekingben történő események ebből a szempontból fontosak.
A tiencsini találkozó egyszerre jelentett erődemonstrációt és egyben szimbolikus üzenetet: Ázsia többé nem pusztán a világgazdaság motorja, hanem önálló geopolitikai pólus is
– összegezte Buzna Viktor.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a pekingi katonai parádét nézik (Fotó: AFP/STR)
Kötcse tanulságai, külpolitikai kamuk és egyéb témák.
A politikus szerint csak a franciák érdekei számítanak.
Az amerikai elnöknek elfogyott a türelme.
A kormány jelentős változtatást jelentett be a bevándorlási politikájában.
Kötcse tanulságai, külpolitikai kamuk és egyéb témák.
A politikus szerint csak a franciák érdekei számítanak.
Az amerikai elnöknek elfogyott a türelme.
A kormány jelentős változtatást jelentett be a bevándorlási politikájában.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kötcse tanulságai, külpolitikai kamuk és egyéb témák.
A politikus szerint csak a franciák érdekei számítanak.
Az amerikai elnöknek elfogyott a türelme.
A kormány jelentős változtatást jelentett be a bevándorlási politikájában.
Az ukrán elnök szerint Trump alaszkai találkozója Moszkvának kedvezett.
Az illegális migrációval a nők elleni erőszak mértéke is megsokszorozódott a kontinensen.
Merész jóslattal állt elő a világhírű horroríró.
A világ szegényebb lett egy olyan személyiséggel, aki életét orvosként, főigazgatóként, miniszterként a nemzet szolgálatába állította.
Az ötszörös aranylabdás klasszis életre szóló élményt szerzett egy örmény kisfiúnak.
A Supertramp együttes társalapítója 81 éves volt.
A Liverpool 22 éves támadójának próbált magyarázni a csapatkapitány.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
