Garantált a parlamenti többség

Nincs olyan jel, amely arra utalna, hogy valamely koalíciós párt ne támogatná a kétéves költségvetést – jelentette ki lapunknak Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. Leszögezte: a koalíció biztosítja a parlamenti többséget, és nincs alapja azoknak a találgatásoknak, amelyek a koalíció felbomlásáról, esetleges előrehozott választásokról szólnak. Az elmúlt időszak botrányairól szólva elmondta: elfogadhatatlan, hogy a közvélemény egy-két képviselő bűncselekménye alapján korruptnak tartja a politikusokat. Szájer József szólt arról is, hogy a frakció teljesítette a tavasszal meghirdetett harminchét pont többségét, amelyek közül az otthonteremtést tartja a legfontosabbnak.A Fidesz-frakció az év elején hirdette meg 2000-re szóló cselekvési programját, a harminchét pontot. Mit valósítottak meg ebből?– A pontok túlnyomó részét teljesítettük, vagy legkésőbb az év végéig megvalósítjuk. Ilyen például a családok támogatásának növelése, amelyet a költségvetés elfogadásakor „pipálhatunk ki”. Természetesen néhány pont teljesítése átnyúlik a jövő évre, de olyan nincs, amelyről teljesen letettünk volna. Érdemes megjegyezni azt is, hogy idén olyan intézkedéseket is sikerült megvalósítanunk, amelyek nem szerepeltek a 37 pontban. Ilyen például a diákhitelprogram.– Melyek azok a pontok, amelyeket csak jövőre tudnak teljesíteni?– A filmtörvényről szóló előterjesztés már elkészült, de várhatóan csak jövőre kerül a parlament elé. A frakció célul tűzte ki a sürgősségi betegellátás fejlesztését, új mentőállomások létesítését. Ez nem valósult meg teljes egészében, hiszen a kormány az egészségügyben dolgozók béremelésére koncentrált elsősorban. A Budapest Sportcsarnok újjáépítése ugyancsak a következő két évre marad, de teljesült a frakció azon elvárása, hogy a létesítményt mielőbb felépítsék. Az építés néhány héten belül elkezdődik. Vannak olyan pontok is, amelyeket ugyan teljesítettünk, de ebből adódóan további feladatok jelentkeztek. Az egyik legfontosabb a piaci versenyt akadályozó monopolhelyzetek feloldása. A parlament épp most tárgyalja a versenytörvény módosítását, ám a frakció úgy véli: indokolt lenne a szabályozás további szigorítása. Álláspontunk szerint erősíteni kell a Gazdasági Versenyhivatal jogosítványait, hogy fel tudjon lépni a piaci versenyt megsértő, az árakat egyoldalúan emelő cégekkel szemben. Ahol lehet, ott az állam fellép. Ám ha nem hatósági áras termékről van szó, akkor a kormány legfeljebb csak bosszankodhat. Ezekre az esetekre a versenyhivatalnak kell megfelelő jogosítványokat biztosítani.– A megvalósult intézkedések közül melyiket tartja a legfontosabbnak?– Az otthonteremtési támogatás bevezetését és fejlesztését. Jól érzékeltetik a különböző gazdasági és építőipari mutatók, hogy hatására évtizedek óta nem tapasztalt lakásépítési hullám indult el az országban. Ezzel kapcsolatban felhívnám arra is a figyelmet, hogy a parlament – a Fidesz-frakció kérésére – levette napirendjéről a lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatos előterjesztés. Úgy ítéljük meg: nem célszerű változtatni a rendszeren, hiszen korábban sokan – egyéb lehetőség hiányában – szerződést kötöttek a lakáskasszákkal. A Horn-kormány által bevezett lakástámogatási rendszer jól mutatja, hogy mi a különbség az MSZP–SZDSZ-kormány és a jelenlegi, polgári kormány lakáspolitikája között. Az előző kabinet által létrehozott rendszer csökevényes és csak minimális állami támogatást biztosít. Az öszszegből nemhogy lakást nem lehet vásárolni, de a legminimálisabb felújítási költségek is csak nehezen fedezhetők belőle. A törvény elfogadása után ezt egyébként a Horn-kormány is elismerte. Ezzel szemben a jelenlegi kormány által kidolgozott otthonteremtési támogatás a hitelrendszert, a kedvezményes kamattámogatást a valós lakásárakhoz, a valós építkezési költségekhez szabta, s ezáltal széles rétegek számára teszi elérhetővé az új otthonteremtést.– Korábban szó volt arról is, hogy a kedvezményeket használt lakás vásárlásához is igénybe lehet venni. Erre a módosításra mikor kerül sor?– A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmas, így az igények tükrében szinte bármikor továbbfejleszthető. A frakció lakáspolitikai munkacsoportja várhatóan a jövő év elejére készíti el azt a javaslatcsomagot, amely az általuk szükségesnek tartott módosításokat tartalmazza. Visszatérve az ön kérdéséhez: egy ilyen irányú bővítés elsősorban társadalompolitikai kérdés, a kormánynak viszont az volt a legfőbb célja, hogy az új lakások építését ösztönözze.– A 37 pont a haderőrefommal kapcsolatban is tartalmaz feladatokat. Ezek hogyan alakultak?– A frakció kezdeményezte a sorkatonai szolgálat csökkentését és a nemzetőrség felállítását. A kormány mindkét javaslatunkra fogadókész volt. A haderőreformmal, honvédelemmel kapcsolatos javaslatok előterjesztésekor fokozott a Fidesz felelőssége, hiszen a Honvédelmi Minisztérium nem „fideszes tárca”, így a Fidesz csak közvetett eszközökkel tudja a befolyását gyakorolni.– December 19-én szavaz a parlament a kétéves költségvetésről. Tudja biztosítani a koalíció a parlamenti többséget?– Semmi olyan jel nincs, amely ennek ellenkezőjét mutatná, a koalíció részéről a költségvetés támogatása biztosított. Még csak kockázatokkal sem számolunk, hiszen a koalíciós többség egyértelműen támogatja az előterjesztést. Ezt támasztja alá, hogy a költségvetési módosító indítványok tekintetében sem volt komoly probléma.– Egyre többet hallani arról, hogy a kétéves költségvetés elfogadása után csökkenhet az FKGP súlya a koalícióban. Elemzők szerint akár ellenzékbe is szorulhat a kisgazdapárt. Ezen vélemények ismeretében mi a garancia arra, hogy FKGP megszavazza a költségvetést, kijátszva ezzel az utolsó aduját?– A koalíciót 1998-ban négy évre kötöttük, a Fidesz tartja magát adott szavához. Ezért alaptalan az a találgatás, hogy felbomlik a koalíció, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Hangsúlyozom: a kormánypártok megszavazzák a költségvetést. Ugyanakkor egy koalíció nem csupán egy-egy törvény megszavazásából áll, mégha ez olyan nagy jelentőségű is, mint a költségvetés.– Az elmúlt két évben folyamatosan csökkent a koalíciós többség. A közelmúltban két kormánypárti képviselő is átült a függetlenek közé: Székely Zoltánt kizárta a kisgazda frakció, Hortobágyi Krisztina pedig kilépett a Fidesz képviselőcsoportjából. A tizenkét főre apadt koalíciós többséggel is biztosítva látja a költségvetés elfogadását?– Általában az a tapasztalat, hogy a kis többségű kormánykoalíciók a legszilárdabbak. A tizenkét fős többség egyébként nemzetközi viszonylatban nem tekinthető kevésnek. Sőt. Számos példa van arra, hogy koalíciók hosszú időn keresztül egy-két fős többséggel kormányoznak.– Ennek ellenére számolnak-e azzal, hogy valami miatt mégis kisebbségi kormányzásra kényszerül a koalíció? Készül erre az esetre valamilyen forgatókönyv?– Nem számolunk azzal, hogy a többség elolvadna, vagy ne tudnánk azt garantálni. Forgatókönyv a 2002-es választási felkészülésre készül. Ezt a választást a Fidesznek – akárcsak 1998-ban – meg kell nyernie.– Az utóbbi időben mind több úgynevezett „kisgazdaügy” kerül elő. Hogyan éli meg ezeket a legnagyobb koalíciós párt?– A támadások egy része megalapozott volt, bár erről nem az FKGP, hanem a párt egy képviselője tehet. Székely Zoltán cselekedete pártállástól függetlenül mélyen elítélendő. Ez az ügy nemcsak a kisgazdapárt, hanem az egész politikai elit megítélését nagymértékben rontja. Éppen ezért a Fidesz mindent megtesz a korrupció visszaszorítása érdekében. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban szintén egyértelmű és határozott álláspontot képvisel a frakció. Azok a kínos magyarázkodások, amelyekre Torgyán József is kényszerült, a jövőben elkerülhetők lesznek, ha a parlament elfogadja a Fidesz javaslatát. Ha a vagyonnyilatkozatok nyilvánosak lesznek, akkor rendszeresen ellenőrizni lehet majd a képviselők vagyongyarapodását. Reméljük – bár az előjelek nem túl biztatóak –, hogy a javaslatot most az ellenzék is támogatja, hiszen bebizonyosodott, hogy az MSZP–SZDSZ többség által 1996-ban elfogadott jogszabály abszurd, és csak azt eredményezte, hogy minden parlamenti képviselő gyanúba keveredett. A törvény hibáinak kijavítása a Fidesz feladata, ha már 1994–98 között nem adatott meg, hogy a Fidesz akkori törvényjavaslata alapján az MSZP és az SZDSZ kétharmados többsége szigorú összeférhetetlenségi és átláthatósági jogszabályt alkosson.– Az utóbbi idők botrányainak milyen hatásai lehetnek a 2002-es választásokra?– Úgy gondolom, ha mindenki számára világossá tudjuk tenni, hogy a Fidesz a tiszta közéletért küzd, akkor annak pozitív lesz a hatása.– Nem tartja valós veszélynek, hogy éppen a kínos ügyek hatására az emberek elvesztették bizalmukat a politika, illetve a politikusok iránt, s ezért kevesebben mennek majd el szavazni?– Bízom benne, hogy a választók többsége nem így gondolkodik, és nem egy-két képviselő cselekedete alapján ítéli meg az egész politikai elitet. Én a frakciónk képviselőiről bizton állíthatom, hogy tisztességesek, lelkiismeretesen ellátják feladatukat. A Fidesz tíz esztendeje küzd azért, hogy a politika és a gazdaság találkozási pontjai nyilvános ellenőrzés alá kerüljenek.