Tavaly az elmúlt száz év legnagyobb esőzése zúdult a hevesi megyeszékhelyre, és a kiáradt Eger-patak, mely néhol magasabban hömpölygött a járda szintjénél, a város egyes részein lakóházakban is kárt tett. A patak mintegy százméteres szakaszán épít most támfalat az egri önkormányzat. A költségek felét saját erőből, a másikat az árvízi kárenyhítésre kapott állami támogatásból fedezik. A tavalyi árvíz, amely milliárdos károkat okozott Heves megyében, bebizonyította azt is, hogy veszélyes támfal nélkül hagyni a várost átszelő Eger-patak bizonyos szakaszait. A lakóterületek teljes védelméhez több száz méter hosszúságban kellene szegélyezni a partot, most azonban csak az első száz méter megépítésére jutott mintegy 70 millió forint, amely tartalmazza a közművek áthelyezésének költségeit is.Vígh Henriktől, az egri polgármesteri hivatal közlekedési csoportjának vezetőjétől megtudtuk: a cölöpalapokon álló vasbeton szögtámfal terveit a Dorogi Tervezőiroda készítette, akárcsak a felújításra szoruló Homok utcai gyaloghídét. Az említett hidacska ugyanis annyira belelógott a patak medrébe, hogy fölfogta az uszadékot, ezzel akadályozta a víz gyors lefolyását, és maga is megrongálódott. A kivitelezésre közbeszerzési pályázatot írtak ki, majd a nyertes kft. október elején kezdte el a munkálatokat, melyeket az eredeti tervek szerint még idén befejeznek. Kész kiviteli tervekkel rendelkezik a város arra is, hogyan kellene a Farkasvölgyi- árok vízgyűjtő területéről származó vizet az Eger-patakba vezetni. A munkálatok azonban több száz millió forintba kerülnének, és ugyanekkora tételt jelentene a város vízelvezető rendszerének teljes rendbe hozása is. Erre azonban egyelőre nincs elég pénz Eger város hitellel terhelt költségvetésében.
Újra megtalált egy államtitkárt trombitájával Szabó Bálint, egy dologgal azonban nem számolt
