Az egészségügy infrastruktúrájának gyorsabb fejlesztéséhez az eddiginél jobban fel lehetne használni azokat az európai uniós pénzeket, amelyek pályázattal elérhetők – véli Hampel György, az Európai Unió 5. regionális programjának vezetője, aki a Szegedi Tudományegyetem pályázati irodájának irányítója is. Különösen égető kérdés ez a dél-alföldi régióban, ahol a kórházak, klinikák épületeinek nagy része elöregedett.Hampel György tapasztalatai szerint a szükséges kapcsolatrendszer sem működik az intézmények között. Így az egyetem, illetve az MTA biológiai központja eleshet olyan európai uniós támogatásoktól, amelyek a környezetvédelemtől kezdve a gyógyításon át a korszerű betegségmegelőzésig felhasználhatók lennének. Az iroda vezetője elmondta, a tudományos műhelyekben valószínűleg azért nem erőteljes a pályázati hajlandóság, mert a magyar szakembereknek túl bürokratikusnak tűnnek az uniós szabályzatok, előírások, és ez kedvüket szegi. Pénzhiánnyal magyarázható okok is közrejátszanak, mert az Európai Unió előzetesen egyetlen magyarországi beruházást sem finanszíroz, csak akkor ad pénzt, miután a fejlesztés megtörtént. Erre pedig önerőből – tőkehiány miatt – a tudományos műhelyek többsége képtelen. Szerinte ezt úgy lehetne áthidalni, ha a régió tudományos intézetei a külföldi társintézményeknek bérmunkát végeznének, mert a magyar szellemi tőke rendkívül jól konvertálható. Ha megfelelően működne a pályázati rendszer, az uniós pénzekkel fel lehetne gyorsítani a klinikák technikai felzárkóztatását a nyugati élvonalhoz. A szakember példaként említette a hagyományos gipszelés nélküli törésgyógyítást, vagy az új eljárásokat a művese- és emlőrák kezelésében, a sterilizálásban és az Alzheimer-kór gyógyításában.
Újra megtalált egy államtitkárt trombitájával Szabó Bálint, egy dologgal azonban nem számolt
