Valódi versenyhelyzet lesz a vizsgáztatásban

Szociológusok által végzett felmérés szerint a lakosságnak körülbelül tíz százaléka beszél a megértés és a megérthetőség szintjén idegen nyelvet hazánkban – tudtuk meg Fazekas Mártától, az oktatási tárca felsőoktatási főosztályának munkatársától, aki úgy véli, hogy ennél jobb a helyzet, csak más módszerrel kell vizsgálódni. Szerinte megalapozatlan a nyelvtudásunkkal kapcsolatban kialakult kisebbségi érzés.Fazekas Márta az említett vizsgálatot abból a szempontból tartja hibásnak, hogy nem azt mutatja meg, hogy a magyar lakosság mennyire tud nyelveket. Inkább az derül ki belőle, hogy kinek milyen érzései vannak a saját nyelvtudásával kapcsolatban. Elmondta: ennél pontosabb következtetéseket lehet levonni, ha azt vizsgáljuk meg, hogy 1999-ig a Rigó utcában, azóta pedig több más helyen hányan tettek nyelvvizsgát.Ez évente közel 120 ezer embert jelent – tette hozzá. Körülbelül hetven százalékuk középfokú nyelvvizsgát próbált szerezni, a többiek az alap-, illetve a felsőfokú megmérettetést választották.– Ha azt mondjuk, hogy ez nyolcvanezer középfokú vizsgakísérletet jelent, és a jelöltek hatvan százaléka – legyen ez ötvenezer ember – szerez középfokú C típusú állami nyelvvizsga- bizonyítványt az országban, ezt beszorozva az elmúlt nyolc-tíz év adataival, egyáltalán nem rossz az eredmény – jelezte. – Leginkább az értettségi előtt állók, illetve azok a főiskolások, egyetemisták jelentkeznek, akiknek teljesíteni kell valamiféle nyelvi vizsgát az oklevélhez – emelte ki. Sajnálatos módon azonban elenyésző kisebbséget jelentenek a huszonnégy év fölötti munkavállaló felnőttek. Ennek egyik okát abban látja a szakember, hogy sokan már régebben túlvannak a felmérésen. Olyanok is kiesnek a vizsgálódás látómezejéből, akik a multiknál keresnek állást. Ez esetben a munkaadók inkább azt nézik meg, tud-e a jelölt beszélni az adott nyelven, vagy olyan nemzetközileg elismert bizonyítványt kérnek, mint például a Cambridge nyelvvizsga.Érdekességként megemlítette, hogy ha valakinek van egy tíz évvel ezelőtt szerzett Rigó utcai bizonyítványa, annak a mai nyelvtudásáról semmit nem tudunk. Lehet, hogy ötször annyira tudja a nyelvet, de az is, hogy egyáltalán nem gyakorolja. Figyelemre méltó, hogy akinek van egy megszerzett nyelvtanári képesítése, és egy iskolában munkára jelentkezve bemutatja az oklevelét, nem gondolkodnak el azon, hogy mennyire tudja a nyelvet. A nyelvtudás fokát egyébként Fazekas Márta szerint csak versenyhelyzetben lehet eldönteni.Az állami nyelvvizsga kétnyelvű bizonyítvány volt, amelyről azt kell tudni, hogy olyan mérési részt is tartalmazott, amelyben fordítási és tolmácsolási feladat is szerepelt – emlékeztetett a szakember. Ma már az egynyelvű bizonyítványok is kapnak állami elismerést, tehát a Rigó utcán kívül egy minősítési eljárás következtében vizsgarendszerrel rendelkező központ is megkaphatja ezt a jogosultságot. Kétnyelvű vizsgaközpont a Rigó utca mellett már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is található. Emellett négy-öt szakmai nyelvvizsgaközpontunk van.Kiemelte: amikor azt mondjuk, hogy hogy a Rigó utca monopóliuma megtört, akkor az azt jelenti, hogy elindult egy folyamat, s várható, hogy fél-egy éven belül több felsőoktatási intézmény nyújt be akkreditációra olyan vizsgarendszert, amelynek eredményeként valódi versenyhelyzet jön létre és négy-öt egyetem, főiskola kínál kétnyelvű államilag elismert vizsgát az állampolgároknak.A Nyelvvizsgák Szakmai Egyesületéről elmondta, hogy a minősítést azoknak az iskoláknak adja meg, ahol a nyelvoktatás megfelelő színvonalú. Az ott szerzett nyelvtudással lehet elmenni vizsgázni. A próbanyelvvizsgákat ajánló cégekkel viszont nagyon óvatosan kell bánni. Tudni kell, hogy ha egy adott cég ilyen nyelvvizsgát bonyolít, annak a szintje, feladatsora, javítása szakmailag nem állja meg a helyét.– Ma részt vesz az államilag elismert nyelvvizsgák bonyolításában több olyan világhírű iskola is, mint a Goethe, vagy az Osztrák Intézet, de továbbiak is be akarnak jönni az országba – közölte Fazekas Márta. Ezeknek a vizsgahelyei, szervezői a magánszférából érkező nyelviskolák lesznek. A Rigó utcának is vannak akkreditált vizsgahelyei a magánnyelviskolákban. Végezetül spanyol- és olaszországi tapasztalatai alapján megemlítette, hogy a közhiedelemmel ellentétben ott rosszabbul és kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint hazánkban. Hozzátette: az a folyamatos kisebbségi érzés, ami nyelvtudásunkat érinti, megalapozatlan.

---