Módosul a köztisztviselői törvény

Pintér Sándor belügyminiszter expozéjával kezdi meg ma a köztisztviselői törvény módosításának tárgyalását a parlament, az új szabályok várhatóan nyáron lépnek hatályba. A törvény elfogadása esetén kialakítja a köztisztviselői életpályát. A tervezet létrehozza a főtisztviselői kart, illetve jelentős – három év alatt mintegy 70 százalékos – béremeléssel számol. A Belügyminisztériumban kidolgozott jogszabály kötelezővé teszi a vagyonnyilatkozatot – az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan – a köztisztviselők, a bírák, az ügyészek, valamint a rendvédelmi dolgozók és családtagjaik számára is.A rendszerváltás után sajnálatosan leértékelődött a közszolgálatban dolgozók munkája, és az Országgyűlés akkor nem tett semmit ez ellen – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Belügyminisztérium országos vezetői értekezletén. Ezt a hiányosságot pótolja a köztisztviselői törvény tervezett módosítása. A több mint száz új elemből álló javaslatot a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal dolgozta ki. A tervezetet a kormány már elfogadta, a parlament ma kezdi tárgyalni. A kabinet reményei szerint a törvény nyáron lép hatályba.– A kormány elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében játszott jelentős szerepét, ám szükségesnek tartja a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelmények további emelését – jelentette ki lapunknak a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Kontrát Károly szerint ugyanakkor a többletkövetelmények mellé elengedhetetlen, hogy arányos többletjuttatások is járuljanak. Az államtitkár elmondta: a cél a kiszámítható köztisztviselői életpálya kialakítása.A törvény hatálya kiterjed majd az állami és önkormányzati alkalmazottakra és a rendvédelmi szervek munkatársaira is, nem minősülnek viszont köztisztviselőnek a jövőben az ügykezelők és a fizikai dolgozók. Kontrát Károly szerint rájuk azért nem vonatkozik majd a jogszabály, mert nem közhatalmi funkciót töltenek be. Az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak helyzetét segíti, hogy – a javaslat értelmében – közszolgálati jogviszonyuk általános munkaviszonynak minősül majd. A közjogi szabályozás megszüntetése csökkenti a kötöttséget az alkalmazás, a próbaidő, az összeférhetetlenség, a felmondás és a díjazás esetén is.A jogszabály hatálybalépését követő néhány éven belül a központi közigazgatási szervek diplomás pályakezdő köztisztviselőt csak akkor alkalmazhatnak, ha angol, német, vagy francia nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Kontrát Károly magyarázata szerint erre azért van szükség, hogy a közigazgatás személyi állománya uniós csatlakozásunk után alkalmasabb legyen feladatainak ellátására. A tervezet lehetőséget teremt a leendő köztisztviselők egészségi és pszichikai alkalmasságának vizsgálatára is.A javaslat életpályává alakítja a köztisztviselők pálya-előmenetelét. Így a felsőfokú végzettségű köztisztviselő egy év gyakornoki besorolás után fogalmazó, két évvel később tanácsos, öt újabb év elteltével vezető-tanácsos lesz. A főtanácsosi besoroláshoz összesen 16, a vezető-főtanácsosi besoroláshoz pedig 25 év közszolgálatban eltöltött idő szükséges. A középiskolai végzettségű köztisztviselő kétévi gyakornoki besorolás után lesz előadó, a közszolgálatban eltöltött 12 év elteltével főelőadó, 31 év után pedig főmunkatárs lesz. A gyakornok köztisztviselőnek a fogalmazó besoroláshoz egy, az előadó besoroláshoz pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie. A tanácsosi, vagy ennél magasabb besoroláshoz már közigazgatási szakvizsga szükségeltetik. A folyamatosan kiemelkedő munkát végző köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, illetve címzetes vezető-főtanácsosi cím adományozható. A középiskolai végzettségűek közül a főmunkatárs kaphat címzetes beosztást. – A magasabb besoroláshoz természetesen magasabb fizetési kategória is párosul – mondta el Kontrát Károly, hozzátéve: erősítendő a köztisztviselők presztízsét, a nyugalmazott köztisztviselő vezető beosztására, illetve a kiemelkedő munkájára utaló címet nyugdíjaskorában is viselheti majd.A tervezet szerint a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és a kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szerv főosztályvezetői csak pályázat útján nyerhetik el állásukat. A javaslat szabályozza a pályázati kiírás tartalmát, a pályázat tartalmi követelményeit és a döntéshozatallal kapcsolatos szabályokat. Kontrát Károly ezzel kapcsolatban elmondta: a tapasztalatok szerint a személyi állomány utánpótlása elsősorban szakmai ismeretségi körből, informális kapcsolatok alapján történik. Előfordul ugyan az újsághirdetés is, ennek hiányában pedig a munkáltatóhoz korábban benyújtott önéletrajzok alapján választják ki az új munkavállalókat.Változik a köztisztviselői eskü szövege. Bekerül például az emberi méltóság tiszteletben tartása, a demokratizmus és a humánum érvényre juttatása, illetve az aktív részvétel tudatos vállalása az ország fejlődésében és gazdálkodásában. Kontrát Károly felhívta a figyelmet arra: a korábbiaktól eltérően az eskütevő kifejezheti vallásos meggyőződését is.A tervezet módosítaná a közszolgálati jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében a jogviszony automatikusan megszűnik, ha a köztisztviselő betölti hetvenedik életévét.A törvény létrehozza a kiemelt főtisztviselői kart. Kontrát Károly elmondta: ezzel a kormányzat szándéka az, hogy kialakítson egy kis létszámú, de szakmai felkészültsége és tájékozottsága miatt ütőképes, távlatokban gondolkodó szakmai elitet. A főtisztviselők segítik a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, valamint az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását. Továbbképzésük költségeit a központi költségvetésben, a miniszterelnökség fejezetében különítik el.A kar létszámát minden évben a kormány határozza meg. A főtisztviselők száma nem haladhatja meg a háromszázat, és nem csökkenhet a korábban megállapított létszám 90 százaléka alá. A főtisztviselőket pályázat útján választják majd ki a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban és a kormány irányítása alatt álló szerveknél dolgozó köztisztviselők közül. Kinevezésük nem érinti a besorolásukat, vezetői megbízásukat, munkakörüket, és munkavégzésük helyét. Alapilletményük a köztisztviselői illetményalap tizenháromszorosa lesz, emellé még illetménypótlékot is kapnak. A főtisztviselő a miniszterelnök döntése alapján más közigazgatási szervhez áthelyezhető.A főtisztviselői karhoz hasonlóan a rendvédelmi szerveknél is kialakítanák a szakmai elit csapatot. A központi tiszti kar legfeljebb 150 fő lehet, feladata ugyancsak a stratégiai döntések előkészítése és az EU-csatlakozással összefüggő, a rendvédelmi szerveket érintő kormányzati feladatok ellátása.Új elemként kerül a törvénybe, hogy a köztisztviselők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A javaslat széles körben kiterjeszti a vagyonnyilatkozat intézményét. – Reményeink szerint a bevallás bevezetése érdemben hozzájárul a közszolgálat átláthatóságához, elszámoltatásához és nyitottságának erősítéséhez – tudatta Kontrát Károly. Ismertette: a vagyonnyilatkozatot a köztisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozóknak is meg kell tenniük. A javaslat szerint a más-más beosztásban dolgozóknak eltérő időközönként kell bevallaniuk vagyonukat. Így évente ad számot vagyonának gyarapodásáról a nem képviselő kormánytag, a politikai, a közigazgatási és a helyettes államtitkár, valamint az államtitkári vagy helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselő, továbbá a főtisztviselő. Kétévente kell vagyonnyilatkozatot tennie a főosztályvezetőnek és helyettesének, az osztályvezetőnek, a kormány- és miniszteri főtanácsadónak, tanácsadónak, illetve a politikai főtanácsadónak és tanácsadónak, valamint a főjegyzőnek és a jegyzőnek. Ötévente vallanak majd vagyonukról a hatósági döntés meghozatalára jogosult és az azt előkészítő köztisztviselők, a közbeszerzési eljárásban részt vevők, valamint a költségvetési és egyéb pénzekkel, a vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, és az ezt ellenőrző személyek. A vagyonnyilatkozati kötelezettség vonatkozik majd a bírákra és az ügyészekre is, illetve a rendvédelmi szervek, az ügyészségek és a bíróságok törvényben meghatározott munkatársaira is.Amennyiben a vagyonnyilatkozatok összevetéséből indokolatlan gyarapodás olvasható ki, a köztisztviselő munkáltatója megkeresi a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt. Kontrát Károly felhívta a figyelmet: meg kell szüntetni a köztisztviselő jogviszonyát, ha megtagadja a nyilatkozattételt. Elmondta azt is: a törvényjavaslat gondoskodik a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok védelméről is.A Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt is ez a javaslat hozza majd létre. A hivatalt a belügyminiszter irányítja, vezetője egy helyettes államtitkári besorolású köztisztviselő lesz. A hivatalban csak olyan köztisztviselő dolgozhat, aki megfelel a C típusú, vagyis a legszigorúbb biztonsági ellenőrzés követelményeinek. A hivatal működésére és szervezetére, továbbá az ellenőrzési eljárásra vonatkozó szabályokat a kormány dolgozza majd ki.Kontrát Károly ismertette: pontosítani kellett a vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat. Az új rendelkezések szabályozzák a vezetői megbízás megszűnését is. Új elemként kerül be a törvénybe a köztisztviselők munkájának évenkénti értékelése, amely az államtitkár szerint a velük szemben támasztott követelményeket szolgálja.Szigorúbbak lesznek az összeférhetetlenségi szabályok is. Kontrát Károly elmondta: a jövőben a köztisztviselő csak olyan kisebbségi önkormányzatnál lehet képviselő, amely nem az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. Továbbra sem viselhet tisztséget a köztisztviselő politikai pártban, és pártok nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Ez alól kivételt képez az országgyűlési és az önkormányzati választásokon a jelöltként való részvétel.Kontrát Károly kijelentette: a felmentési időre vonatkozó szabályok módosításával a köztisztviselő lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerül. A felmentési idő legalább felére a köztisztviselőt fel kell menteni a munkavégzés alól, s erre az időre átlagkeresetet kap. A felmentés alatt álló köztisztviselő mentesül az összeférhetetlenségi szabályok alól is, hogy későbbi elhelyezkedése akadálytalan legyen. A tervezet a végkielégítésről szóló szabályok esetében figyelmbe veszi azt a tényt is, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeli években a munkavállaló csak nehezen talál magának új állást. Éppen ezért, ha a közszolgálati jogviszony a nyugdíjkorhatár előtti öt esztendőben szűnik meg, a végkielégítés összegének négyhavi illetménnyel többnek kell lennie a szokásosnál.A törvény hatálybalépésével jelentősen emelkedik a köztisztviselők fizetése. Amennyiben a jogszabály – a kormány szándékainak megfelelően – a nyár közepén életbe lép, a köztisztviselők keresete még az idén átlagosan 24 százalékkal növekszik. Három év alatt egyébként összesen megközelítőleg 70 százalékos emelésre számíthatnak a köztisztviselők. Ez vonatkozik a rendvédelmi szervek dolgozóira is. A bérnövekedéshez szükséges forrást a központi költségvetésben már elkülönítették.