Új jogszabályok a maffia ellen

A magyarországi maffiaellenes szabályok új elemekkel bővülnek két éven belül, amelyben a legnagyobb súllyal a maffiacsoportok vagyoni meggyengítését lehetővé tevő normák szerepelnek. Leginkább a gazdaság vérkeringésébe belemosott, illetve a családtagokra és más segítőkre átruházott bűnös eredetű vagyonokra kíván lecsapni az állam, miként teszik azt nyugat-európai országokban is.A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös, uniós szakemberek segítségével készülő koncepciójában rögzített bizonyítást könnyítő technikák bevezetése gyökeres fordulatot jelent a maffia elleni küzdelemben. A tervezet nagy teret szentel a bűn útjára tévedt jogi személyek – gazdálkodó szervezetek – felelőssége kérdésének is.A maffiabűnözés tipikusan vállalkozásjellegű tevékenység, egyfajta kriminális gazdasági vállalkozás. A bűnszervezetek hasonlóan működnek, mint bármely legitim tevékenységet végző cég: a hatósági regisztrációkban legális vállalkozásként szerepelnek, szabályos számláik vannak, látszólag minden rendben van körülöttük.– Csakhogy a mód, ahogyan ezek a cégek megjelenhetnek a legitim gazdaságban, eleve bűnös, hiszen a pénzüket, a tőkéjüket kriminális úton szerezték – mondta el Borai Ákos, a BM jogi főosztályának helyettes vezetője.A szaknyelv azokat a cégeket nevezi kriminális vállalkozásoknak, amelyek a legális tevékenység mellett a szervezett bűnözés valamely területén, például a szexiparban vagy a kábítószerpiacon érdekeltek.E vállalkozások – ahogyan nemzetközi viszonylatban is – gazdasági hatalomra törekednek. Ez még veszélyesebbé teszi őket, így az állam akkor léphet fel hatékonyan velük szemben, ha vagyoni alapjukat képes megingatni. E törekvések szellemében a különleges szabályozás maffiacégek gazdasági ellehetetlenítésére, a vagyonmenekítés területeinek korlátozására törekszik majd.Ismeretes, hogy a jelentős magánvagyonokat a „cégvezetők” családjuk, rokonuk, barátaik vagy vállalkozások nevére íratják, s nekik semmilyen vagyonuk nincs. Így gyakorlatilag a vagyonelkobzást kimondó bírósági végzéseket, ítéleteket képtelenség érvényesíteni.A most készülő koncepció szerint könnyítik a bizonyítást. Ez azt jelenti, hogy ezekben ügyekben az illetőnek a körülmények miatt – ha kellő gondossággal jár el – tudnia kell, hogy a vagyon, amit megszerzett, s ami a nevén szerepel, bűnös eredetű – magyarázta a BM jogásza.A tervezet szerint „vagyonelkobzást kellene elrendelni arra a vagyonra is, amelyet az elkövető a bűnös szervezet köreiben való részvétele időszakában szerzett, vagy az ilyen vagyont hozzátartozójának vagy olyan gazdálkodó szervezetnek juttatta, amelynek ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosító tagja vagy tisztségviselője az elkövető vagy hozzátartozója”. Ugyanez vonatkozik arra a személyre is, aki a bűncselekményt az elkövetővel közösen hajtotta végre, vagy a bűnös szervezkedés résztvevője, szervezője, vezetője, illetve kezdeményezője.A Btk.-ban jelenleg is léteznek vagyonelkobzási szabályok. Ez alapján a hatóságnak kell bizonyítania az elkobozni kívánt vagyon bűnös voltát, de az új szabályozás lehetővé tenné azt, hogy a hatóság vélelmezhesse az olyan vagyonok bűnös eredetét, amelyek a vádlott bűnszervezetben való részvétele idején keletkeztek. Természetesen a hatóság védelme megdől, ha a védelemnek a vagyon törvényes eredetére vonatkozó nyilatkozata utóbb igaznak bizonyul.A tervezetek jelentős teret szentelnek a bűn útjára tévedt gazdálkodó szervezetek – jogi személyek – felelősségének kérdéseire.– Itt valójában arról van szó, hogy a bűnös eredetű vagyonok menekítésében, a pénzmosási folyamatokban valamilyen módon részt vevő gazdálkodó szervezetekkel szemben a bíróság szigorú pénzügyi és gazdasági jellegű szankciót alkalmazhat – mondta Borai Ákos.A bűnszervezet fogalmát is alaposan át kellett alakítani ahhoz, hogy a büntetőjogban megjelenhessenek az ilyen vállalkozások ismérvei. Ha ezek megállapíthatók, akkor lenne lehetőség az említett szabályok alkalmazására e téren is.Nagy viták lehetnek arról a közigazgatási szabályozásról, amely a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányulna. A tervezet a pénzmosásgyanús esetekben a bejelentési kötelezettséget bővítené a földhivatali, a közjegyzői, a könyvvizsgálói és az ügyvédi szolgáltatásokat végzőkre is.A BM szakértői a tanúvédelem koncepcióját is kidolgozták. A hagyományos értelemben vett tanúk mellett a kollaboránsok s azok családtagjai védelmére is koncentrálnak. A jórészt maffiatípusú ügyekben az igazságszolgáltatást segítők és emiatt komoly veszélyhelyzetbe kerülő személyeknek programszerű, új azonossággal, áttelepítéssel, gazdasági, szociális és jogi támogatással járó védelmet biztosít, ha a hagyományos védelmi formák már nem elegendők.