Nyitott fejezetek

A vállalati jogi fejezet a vállalkozások működésének jogi feltételeivel foglalkozik: részletezi a társasági jogot, a számvitelt, egyes nemzetközi magánjogi kérdéseket – hogy polgári és kereskedelmi jogvitákban milyen bíróságok járhatnak el, és melyik joggyakorlatot, a nemzetit, vagy az unióst kell alkalmazniuk –, valamint a szellemi tulajdon problémáját.A szellemi tulajdon védelmének két formáját ismerjük: az iparjogvédelem körébe tartoznak a szabadalmak és a más műszaki alkotásokra biztosított oltalmi formák és ide sorolható az árujelzők védelme is: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalma. Ennek másik ága a szerzői jog és a hozzá kapcsolódó területek: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelme. A szerzői joggal kapcsolatosan jogi védelemben részesülnek az előadó-művészi teljesítmények, a rádiós-televíziós szervezetek műsorai, a hangfelvétel-előállítók jogai és a filmproducerek is élveznek úgynevezett szomszédos jogokat.Magyarország csatlakozási tárgyalásainak időpontja úgy érkezett el, hogy az országnak időben teljesítenie kellett a társulási megállapodásból eredő speciális jogharmonizációs kötelezettségeit: a megállapodás 65. cikkelye előírta, hogy 1997-ig hazánknak a közösségihez hasonló szintű védelmet kell biztosítania a szellemi tulajdonjogoknak, ideértve a jogérvényesítéshez szükséges eszközöket is. A csatlakozási tárgyalásokon abból a helyzetből indultunk ki, hogy az unió elfogadta azt a magyar érvelést, amely szerint az európai megállapodás alapján nem azonos, csak hasonló szintű védelem biztosítására vállaltunk kötelezettséget.Gazdasági szempontból e fejezetet illetően a legsúlyosabb kérdés a gyógyszertermékek iparjogvédelmi oltalma. Nem maga a szabadalmi oltalom vitatott. Magyarországon csak 1994-ben vezették be a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmát – igaz, olyan átmeneti szabályokkal, amelyek az 1987 után megadott külföldi szabadalmak magyarországi „honosítását”is lehetővé tették – Brüsszel szerint azonban 2003-as vagy 2004-es csatlakozás esetén előfordulhat, hogy lesznek olyan termékek az egységes piacon, amelyekre 1986-ban vagy 1990-ben oltalmat lehetett szerezni a közösség valamelyik tagállamában, míg Magyarországon ez akkor még nem volt lehetséges. Konkrét, piacon lévő termékeknél előfordulhatnak ilyen esetek.Megoldatlan kérdés a gyógyszertermékekre a törzskönyvezés miatt kiadott, úgynevezett kiegészítő oltalom problémája. Az olcsóbb generikus termékek piacra kerülése tíz-, esetleg százmilliárd forintos pénzügyi tétel. Sem a társadalombiztosítás, sem a betegek nem tudják finanszírozni a gyógyszerárak emelkedését. A magyar fél ezért a kiegészítő oltalom bevezetésére ötéves átmeneti időszakot kért, amit abban az esetben vonna vissza, ha a közösségi rendelkezések általános szabályait alkalmaznák Magyarországra. Ez azzal járna, hogy csak a csatlakozást követően 8-10 évvel kellene kiadni az első kiegészítő oltalmi tanúsítványokat.