A haldokló Afrika

Afrika nehéz helyzetben van. Szegénység és nyomor, polgárháborúk, földben megbúvó aknák, kapzsi kiskirályok uralják a fekete kontinenst. A tenni akaró nemzetközi szervezetek és a gazdag országok legtöbbször úgy érzik, segélyre szánt pénzük eltűnik a sivatag homokjában. Nincs kiépített infrastruktúra, nincs megszervezett segélyhálózat. Néhányan csak úgy tudnak élelemhez, ruházathoz vagy gyógyszerhez jutni, hogy maguk vándorolnak el az ENSZ-irodába, ahol alkalmanként megkapják a számukra az életet jelentő AIDS-gyógyszert.Afrika haldoklik. A gyilkos kór szinte teljesen megfertőzte a Szaharán túli régiókat. A nagy sivatag sorompó a gazdagabb arab országok és Fekete-Afrika között, hiszen ott nincs senki, aki terjeszthetné a HIV-vírust. Délen ellenben sűrűn lakott szegény országok sorakoznak, ahol nincs családtervezés, felvilágosítás, elégséges higiénia és orvosi ellátás. Csak AIDS van – a gyógyszer és az arra szánt pénz hiányzik. Az Abujában, Nigéria fővárosában megtartott találkozón ezt az áldatlan állapotot akarták megszüntetni. A hiányzó pénzösszeg, mintegy hétmilliárd dollár összegyűjtésére szólított fel Kofi Annan ENSZ-főtitkár. Ennyi pénz kell ugyanis évente, ha Afrika fel akarja venni a harcot az AIDS-szel. Az abujai konferencián az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Afrikai Egységszervezet munkatársai, valamint több mint ötven afrikai vezető vett részt. A tekintélyes listán szerepel Bill Clinton volt amerikai elnök neve is, aki hazája eddigi AIDS-elleni tevékenységéről adott számot. Az Egyesült Államok ilyen szempontból mindeddig elzárkózó politikát folytatott. Úgy gondolták, hogy Afrika gondjait nem kell feltétlenül a saját vállaikra venni. Mostantól azonban fordult a kocka, és a világ első számú demokráciája is szenved az AIDS-től.A Dél-afrikai Köztársaság kivételes gazdasági lehetőségei mellett a legelmaradottabb politikát folytatja. Thabo Mbeki államelnök még mindig ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy a HIV-vírus és az AIDS kialakulása között nincs öszszefüggés. Ha elismerné a kapcsolatot, az egészségbiztosítónak állnia kellene a drága gyógyszerek beszerzését, erre pedig nincs pénz a kaszszában. Úgy tűnik, az utóbbi napok mégis fényt hoztak Dél-Afrikába, mert pályázatot írtak ki az olcsó AIDS-gyógyszer behozatalára. Harminckilenc cég jelentkezett, amelyek vállalnák, hogy olcsón beszállítják a szükséges mennyiséget az életet adó szerekből. A brit Glaxo-Wellcome egyenesen 85 százalékkal olcsóbban adja Afrikának termékeit, a svájci óriás, a Roche pedig a csökkentett árú szereket ingyen viszi a helyszínre.Jelenleg egy AIDS-beteg napi adagja 35 dollárba kerül. Ha az olcsóbb szerek beérkeznek, ez két dollárra csökken. A betegség azon-ban még mindig gyógyíthatatlan, és Afrika lakosságát nagy ütemben pusztítja. Előzetes számítások szerint a Dél-afrikai Köztársaság most 15 éves lakosainak legalább harmada az AIDS áldozatául fog esni. Botswana lakosságának harmada már magában hordozza a kórt. A gyógyszerek csak ideig-óráig jelentenek könnyebbséget. Az igazi segítség a megelőzés lenne, ehhez azonban már a lakosság segítségére is szükség van. A humanitárius szervezetek munkatársai beszámolnak arról, milyen okok állnak az afrikai AIDS hátterében. A polgárháborús országokban – melyik ország nem az? – az emberek így gondolkoznak: „Miért foglalkozzunk mi az AIDS-szel? Minden nap meghalhatunk a háborúban, úgy sincs sok reményünk a békés öregkorra. Nem mindegy, mi visz el, az AIDS vagy a puskagolyó?”