Kozmikus veszély: fél évszázados szovjet műhold zuhan a földre még ezen a héten

A közeli napokban fog visszazuhanni a Földre a több mint fél évszázada pályára állított szovjet Kozmosz-482 műhold. Ez alkalommal azonban potenciális kozmikus veszély is fenyegethet, mivel az elvégzett számítások szerint a becsapódás várható zónájában számos nagyváros található. Ennek ellenére a szakemberek úgy vélik, hogy egy esetleges katasztrófának igen alacsonyak az esélyei.

Kozmikus veszély fenyeget a világűrből az 53 éves szovjet Kozmosz-482 űrszonda földre zuhanásával Fotó: ESA Forrás: Lives Science

A Vénusz brutális viszonyainak túlélésére tervezték

Ezt osztja többek között Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa is, aki úgy véli, annak az esélye, hogy az űrszonda „valaki fejére essen” elhanyagolható. 

A szakértők mindaddig nem tudják leszűkíteni a Kozmosz-482 potenciális becsapódási zónáját, amíg ténylegesen nem kezdi meg a légkörbe való belépését, 

ami a jelenlegi előrejelzések szerint május 10-én a legvalószínűbb plusz-mínusz egy-két nap eltéréssel. 

                                                 A Kozmosz-482 leszállóegységének eredeti méretű makettje                                                                          (Fotó: ROSCOSMOS)

A Kozmosz-482-es űrszondát a Szovjetunióban építették 1972-ben a szovjet Vénusz-kutatási program, a Venyera-projekt részeként. A program eredményesnek bizonyult, mivel mind a Venyera-7, mind pedig az ezt követő Venyera-8 űrszonda sikeresen elérte a Vénusz bolygó felszínét. A Kozmosz-482 a Venyera-8 testvérszondájaként épült és eredetileg ezt is a Vénuszra küldték volna, azonban a szondát a világűrbe emelő Szojuz hordozórakéta meghibásodása miatt nem sikerült a második kozmikus sebességre felgyorsítani, ezért földkörül elliptikus pályára állt. Nem sokkal az elhibázott start után a Kozmosz-482 több darabra esett szét. 

                                                                                        Az egyik Venyera-űrszonda  a Vénusz közelében (művészi ábra)                                                                                                      (Fotó: Pogoda)

A szonda nagyobb darabjai 1981. május 5-én beléptek a Föld légkörébe és megsemmisültek, ám a rendkívüli ellenállóra tervezett leszállóegység orbitális pályán maradt egészen mostanáig, vagyis 53 éven át.

Ismeretlen eredetű szerkezet követi szorosan a szondát

Az újonnan publikált asztrofotók arra utalnak, hogy a Földre visszatérő Kozmosz-482 szonda mögött egy ismeretlen és egyelőre még nem pontosan azonosított szerkezet található. A szakértők feltételezése szerint könnyen elképzelhető, hogy ez a halálra ítélt űrszonda fékezőernyője, ami kinyílt. „Valamilyen szerkezet kapcsolódik a kapszulához” – írta erről Ralf Vandebergh holland csillagász és asztrofotós az X közösségi platformon. „Nem lehetetlen, hogy az ejtőernyő az, de ez még csak spekuláció” – fűzte hozzá. Vanderbergh 2024 júliusában készítette el az első nagy felbontású képet az űrszondáról, amit 2025. április 29-én tette közzé az X-en. 

                                          Ezek a képek a Kosmosz 482-ről tíz év különbséggel készültek, és egy halvány szerkezetet mutatnak az  űrjármű mögött                                                                    (Fotó: Ralf Vandebergh / Live Science)

A még jóval korábbi, 2014 júniusában készített fotókkal összehasonlítva mindkét képsoron úgy tűnik, hogy „a kompakt labdának” látszó szonda egyik oldalán halvány hosszúkás szerkezet látható, ami több felvételen is megjelenik. „Ha igaz, hogy ez az az ejtőernyő, ami már régebben látható, ez azt jelenti, hogy valószínűleg elég, amikor visszatér, így tehát nem lesz semmilyen funkciója az űreszköz lelassításában” – írta Vanderberg az X-en.

Valószínű, hogy nem fog megsemmisülni a súrlódási hőtől

Az Európai Űrügynökség (ESA) legutóbbi jelentése szerint a Kozmosz-482 csak egyike a Föld körül keringő több mint 1,2 millió és egy centiméternél nagyobb, illetve szintén egyike a nagyjából 50 ezer 10 centiméteres átmérőt meghaladó űrszemétnek. Az űrszemét rendkívül megnövekedett mennyisége miatt egyre gyakoribbak a kozmikus hulladékok közötti orbitális ütközések és ezzel összefüggésben az ellenőrizetlen visszatérések is – figyelmeztet az Európai Űrügynökség. Az ESA jelentése szerint „az érintetlen űrszemétnek számító műholdak vagy rakétatestek… naponta átlagosan több mint háromszor lépnek be a Föld légkörébe”.

                                                                                                                                  A Föld körül jóval több mint egymillió űrszemét kering                                                                                                                              (Fotó: ESA)

E meglehetősen aggasztó tendencia ellenére sem történt mindeddig komolyabb baleset, mert a földi atmoszférába visszatérő űrszemét szinte kivétel nélkül elég a légkörben. A Kozmosz 482 űrszonda esete azért számít speciálisnak, mert a szonda leszálló egységét eredetileg úgy tervezték, hogy túlélje a Vénusz rendkívül sűrű atmoszféráján való keresztülhaladást, ezért várhatóan nem fog megsemmisülni a földi légkörbe történt belépése után sem.

A Vénusz, amely megközelítőleg a Földhöz hasonló méretű kőzetbolygó, extrém sűrű légkörrel rendelkezik. A legnagyobb részt szén-dioxidból álló vénuszi atmoszféra tömege a földi 93-szorosa, a sűrűsége pedig mintegy 92-szerese. Ez megközelítőleg száz bár atmoszferikus nyomásnak felel meg, ami a Földön az ezerméteres óceáni mélység hidrosztatikus nyomásával ekvivalens.

A Kozmosz 482-es űrszonda visszatérése:

• potenciálisan lakott területeket is érinthet,
• a legnagyobb valószínűséggel nem fog elérni a légkörben és egy darabban csapódik be,
• de minimális esélyt adnak arra, hogy katasztrófát okozzon a visszatérése.