Adózás

A csatlakozási tárgyalások során az adójogszabályok is változnak az EU előírásinak megfelelően, többek közt az áfa és a társasági adó területén is.Áfarendszerünk szinte tökéletesen harmonizál az Európai Unióéval. Az ettől eltérő gyakorlatot vagy megszüntetjük, vagy derogációt kérünk az EU-tól. Az EU-jogszabálytól eltérő gyakorlat például, hogy jóval több területet érint kedvezményes adókulcs, mint az uniós tagállamokban. A hazai gyakorlatban néhány 12 százalékos áfával adóztatott termékeket, szolgáltatásokat sorolnak át emiatt a 25 százalékos sávba.Derogációt két témában kértünk: egyrészt nem szeretnénk átsorolni a háztartási fűtőenergia áfáját. Míg a gáz és az elektromos energia 12 százalékos áfájára vonatkozó igényünket csak be kellett jelenteni, az egyéb háztartási energiák (szén, fa, távfűtés) 12 százalékos áfasávban tartásához derogációt kellett kérni. A másik magyar derogációs kérelem az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozik. Ez a szolgáltatás sem lehetne kedvezményes adókulcsú, ám e terület áfakulcsának átsorolása érzékenyen érintené a lakosságot, ezért volt szükséges az átmeneti kérelem.Az EU-ban nem lehet nullakulcsos áfát alkalmazni. Ezért az öszszes nulla áfakulcsos terméket (beleértve a gyógyszert, tankönyvet) más, esetleg kedvezményes sávba kell átsorolni. Az egyelőre alkalmazott kétkulcsos áfa 12 és 25 százalékos forgalmi adót ismer, a szakértők nem tartják kizártnak, hogy a nullakulcsos áfa megszüntetésével egy harmadik, ötszázalékos áfakulcs is kialakul.A társasági adót illetően két szabályozást kell alkalmazni: az egyik az osztalékadóra vonatkozó előírás (az erre vonatkozó derogációs kérelmet a magyar fél lapunk információi szerint már visszavonta), ez arra vonatkozik, hogy ha egy tagállam területén leányvállalatként működik egy cég, és az egy tagállambeli anyavállalatnak osztalékot fizet, akkor ezt az osztalékot forrásadó ne terhelje és az anyavállalat állama sem adóztathatja meg. Ennek a direktívának annyiban nem feleltünk meg, hogy Magyarország érvényesíti az osztalékadót, és az szerepel a magyar törvényekben. Erre kértünk derogációt, átmeneti mentességet, amelyet visszavontunk.A másik kötelező direktíva az átalakulások, fúziók, részvénycserék esetére fogalmaz meg szabályokat: ha átalakulás, részvénycsere zajlik, és szervezeti egységet ruháznak át az egyik tagállamban illetőséggel bírótól a másik tagállamban illetőséggel bíró részére, illetve ha maga a szervezeti egység abban az államban van, ahol a megszerző egység illetőséggel bír, akkor emiatt annál az átalakulás által érintett szervezetnél ne legyen adókötelezettség. Erre vonatkozóan a törvényhozás 2000 őszén a társaságiadó-törvénybe iktatott – a csatlakozás időpontjával hatályba léptetve – olyan szabályokat, amelyekkel megfelelünk ezeknek az előírásoknak.