Hazánk nemcsak a polgári Magyarország, de Közép-Európa építésében is részt vesz – jelentette ki tegnap a Külügyminisztérium külképviselet-vezetői értekezletén Orbán Viktor miniszterelnök. Martonyi János külügyminiszter aláhúzta: a státustörvény is bizonyítja, hogy Magyarország nem területben és állampolgárságban gondolkodik. Hubert Védrine francia külügyminiszter az értekezlet vendégeként elmondott beszédében a globalizáció és Európa viszonyát elemezte.A nagyköveti eskütételt is magába foglaló háromnapos rendezvényen megjelent többek közt Németh Zsolt politikai és Bába Iván közigazgatási államtitkár a Külügyminisztériumból. A kormányfő beszédében elfogadhatónak értékelte a magyar külpolitika teljesítményét, melynek gerincét szerinte Magyarország belpolitikai sikerei biztosítják. A magyar XX. század kudarcsorozata után, mely század történelmünkben leginkább a XVI. századhoz hasonítható, „külpolitikai századforduló” következett be – fogalmazott Orbán –, a Trianon utáni külpolitika korszaka lezárult a NATO-csatlakozással. Magyarország az európai történelem főutcáján halad, amikor a státustörvénnyel segíti a Kárpát-medencei magyarság életlehetőségeit – hangoztatta Orbán.A magyar ipari termékek több mint 50 százalékát külföldön értékesítjük, az EU-val szembeni kereskedelem 2,5 milliárdos aktívumot mutat, az export értéke meghaladta a 30 milliárd eurós álomhatárt, s a 2000-es működőtőke-beáramlás a legmagasabb az elmúlt öt évben, a munkanélküliség hatszázalékos szintje pedig reálissá teszi a teljes foglalkoztatottság elérését – sorolta az új évszázad kezdetének kedvező eredményeit Orbán Viktor, rámutatva: az EU-csatlakozás és a Kárpát-medence jövőjéről szóló vita ügyében hatpárti konszenzus alakult ki, „beleértve a második legnagyobb parlamenti pártot is”. – Ha valaki utólag úgy csinál, mintha nem így történt volna, azt tudják be a magyar politikai folklór részének – fogalmazott.Martonyi János szerint az esztendő áttörést jelent az EU-tárgyalások történetében, működik a Nizzában meghatározott road map. A magyar áttörés, a 22 fejezet lezárása is hozzájárult Göteborg sikeréhez, hazánk egyfajta hajtóerejévé vált a csatlakozási tárgyalásoknak – hangoztatta a külügyminiszter. Hubert Védrine a globalizációról szólva élesen megkülönböztette „a tüntetőket”, velük együtt kezelve az elégedetlenek táborát és a szélsőséges, vandál elemeket. A globalizáció ellen tüntetők szerinte „elszalasztották a céltáblát”, a gazdasági hatalmak vezetői éppen a jelenség határok közé szorításán dolgoznak. Magyarország EU-csatlakozására rövid időn belül s egy jó időpontban kerül sor – hangsúlyozta Védrine.
Az EU tagországaiban és a tagjelölt államokban az Európa jövőjéről folyó társadalmi vitának az a célja, hogy az integráció fejlődésének eredményei közelebb kerüljenek a polgárokhoz – hangzott el Martonyi János magyar és Hubert Védrine francia külügyminiszter hétfői budapesti megbeszélésén. A találkozóról Horváth Gábor külügyi szóvivő tájékoztatta az MTI-t.
