Napi sajtószemle

Hétfő délután és kedd reggel, amikor a külföldi televíziós állomások első hírben, szenzációként közölték az amerikai és izraeli küldöttek egyidejű távozását a durbani rasszizmusellenes konferenciáról, s a CNN félórás különműsort sugárzott a világkonferencia eseményeiről, a magyar televíziós állomások hallgattak a történtekről.

BBC News
A brit közszolgálati televízió idézi a kivonulással kapcsolatos reagálásokat. Mary Robinson, az ENSZ emberjogi főbiztosa sajnálja, hogy az Egyesült Államok elhagyta a konferenciát. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a konferencia sikeresen zárul. Az amerikai fekete bőrű polgárjogi vezető, Jesse Jackson tiszteletes az amerikai külügyminiszter távollétére utalva hangoztatta: az amerikai küldöttség „lényegében meg sem jelent a konferencián”. A londoni emberjogi szervezet, az Amnesty International sajnálatát fejezte ki az amerikai kivonulás miatt. A New York-i Human Rights Watch nevű szervezet szóvivője szerint az amerikaiak távozása a csalódottság érzetét kelti a fajgyűlölet áldozataiban. Szalman al-Herfi palesztin nagykövet szerint szomorú az amerikai küldöttség távozása, mert így vége a párbeszédnek, de távozásuk nem befolyásolja a konferencia sikerét.

The Guardian
A baloldali brit lap a kivonulásról megjelenő címlapsztorija idézi az amerikai küldöttséget, amely szerint a konferencia a rasszizmus pöcegödrévé vált azzal, hogy a cionizmust egyenlővé tette a rasszizmussal, és hogy nyíltan antiszemita.

Neue Zürcher Zeitung
Svájc vezető lapja elemzi Izrael saját, arab állampolgárai elleni diszkriminációját, és idézi Israel Shahakot, a nemrégiben elhunyt írót és tudóst, aki azt írta: „Izrael állam különösen a letelepedés, a munkavállalás és a törvény előtti egyenlőség tekintetében alkalmaz diszkriminációt a nem zsidók ellen.” A letelepedés diszkriminációja arra támaszkodik, hogy az izraeli föld 92 százaléka az államhoz tartozik, amit az izraeli ingatlanügyi hatóság a Zsidó Nemzeti Alap, a Cionista Világszervezet egyik ágazatának szabályai szerint igazgat. Eszerint a nemzeti alap minden nem zsidó letelepedési és üzletnyitási jogát és gyakran a munkavállalási engedélyt is megtagadja, aminek az egyetlen oka az, hogy a kérelmezők nem zsidók. Ha a zsidók ellen bármilyen államban ilyen törvényeket hoznának, azonnal az antiszemitizmus vádja hangoznék el – idézi a nagy tekintélyű konzervatív lap a liberális Shahakot.