Omar mullahnak egy egész nép esett áldozatul

A New York-i és washingtoni merényletsorozat ismételten az afgán államra irányította a világ figyelmét. Az Afganisztán kizárólagos ellenőrzésére törekvő tálibokat gyanúsítják ugyanis azzal, hogy menedéket nyújtanak a keddi terrorakció egyik lehetséges kiötlőjének tartott Oszama bin Ladennek. Az Egyesült Államok elleni támadás éjszakáján egyébként az afganisztáni ellenzéki Északi Szövetség több robbantást is végrehajtott Kabulban.

A nem kormányzati szervezetek elleni fellépés erősödése nyomán a nemzetközi közösség legutolsó civil képviselői is az ország elhagyását tervezik – derül ki a Far Eastern Economic Review összeállításából. A lap kiemelte, Omar „mullah” rezsimjének nemcsak felbecsülhetetlen értékek, műemlékek, de egy egész nép esett áldozatául. Maszud hadúr és az általa ellenőrzött, Kabultól északkeletre fekvő tartomány az utolsó akadály a totális rezsimet kiépítő tálib hatalom előtt. A szélsőséges iszlám államot, amely az ország nagy része fölötti ellenőrzést törvénytelen úton, katonai erővel szerezte meg, Pakisztánon kívül egyetlen állam sem ismeri el.
A szélsőséges ideológiát képviselő tálib hatalom más vallások hívei ellen drasztikus intézkedéseket foganatosított: a hindu kisebbséget például rendeletben akarták kötelezni arra, hogy ruhájukon feltűnő sárga jelet hordjanak. A nemzetközi felzúdulás hatása is közrejátszhatott, hogy ez a rendelet egyelőre nem lépett hatályba, bár a hivatalos kabuli vezetés szerint a megkülönböztető jelzésre éppen azért lenne szükség, hogy megvédjék a hindukat a „vallásrendőrség” túlkapásaitól.
A vallási vezető, Omar körül egyre hangosabb „héják” mutatkoztak. A nemzetközi közvélemény még fel sem ocsúdott megdöbbenéséből, hogy tálib fegyveresek géppisztollyal és nehézfegyverzettel rontottak neki egy felbecsülhetetlen értékű, monumentális Buddha-szobornak, amikor világossá vált: az új afgán vezetés lehetetlenné teszi a segítséget nyújtó civil szervezetek működését – egy olyan pillanatban, amikor egymillió afgán vált földönfutóvá, több milliót sújt az éhezés, s késztet menekülésre a polgárháború, valamint a legkeményebb szárazság, amely az utóbbi harminc évben sújtotta az országot.
A tálib hatalom egyre gyanakvóbban kezeli az országban bármely célból tartózkodó nem afgán állampolgárokat – a százezer külföldivel például olyan nyomtatványokat akartak kitöltetni, amelyek szerint az aláíró fél kötelezi magát: nem gördít akadályt a kabuli rezsim rendelkezéseinek végrehajtása elé, s aláveti magát a vallásrendőrség hatósági intézkedéseinek. Egy ilyen lépésnek persze nemcsak a kabuli vezetés, de az azt feltétel nélkül támogató szomszédos Pakisztán is meginná a levét – legalábbis ami a nem kívánatos diplomáciai következményeket illeti. Az utóbbi időszakban erősödött Franciaország és Oroszország nyomása Iszlámábádra, ám úgy tűnik, Pakisztán nem hajlik meg sem a nyugati hatalmak, sem az ENSZ nyomása előtt, s továbbra is katonai segítséget nyújt a táliboknak. A tálib mozgalom egyébként éppen Pakisztán területén bontakozott ki, vallásos iszlám „iskolák” hallgatóiból verbuválódtak a fanatikus harcosok. Pervez Muszaraf pakisztáni elnök például közvetve elismerte, hogy a beruházók menekülnek országából, amelyet a nemzetközi terrorizmus támogatójának vélnek.
Márpedig azt követően, hogy a tálib hatalom megkezdte a hindu vallási emlékek, így a bamiyani Buddha-szobor lerombolását, a civil szervezeteknek is egyre nehezebbé válik feladatuk végrehajtása: az, hogy valamilyen módon megpróbálják felvenni a küzdelmet a fenyegető humanitárius katasztrófa ellen. Mint a tálib mozgalom mérsékeltebb irányzatának egy képviselője, egy törzsi vezető fogalmazott: a „fontolva haladók” elvesztették az eddigi támadásokat, túlsúlyba kerültek az Omar körül csoportosuló fanatikusok, akik meghatározó befolyással bírnak a döntéshozatalnál. Céljuk, hogy elüldözzék a Nyugat minden képviselőjét az országból, s megalapítsák a világ legtisztább iszlám államát – fogalmazott a törzsfő. Afgán források szerint Omar személyes tanácsadói között található Oszama bin Laden is.