Az eddigi legnagyobb csapás Kabulra

Legalább tíz polgári személy halt meg egy vasárnap reggel Kabulban ledobott amerikai bomba pusztítása miatt – erősítették meg szemtanúkra hivatkozó beszámolók az al-Dzsazíra arab tévé jelentését. Vasárnapi híradások szerint egy személy meghalt és többen megsebesültek szombaton délután az afgán fővárostól mintegy 80 kilométerre északkeletre lévő Ganihelben is, miután az amerikai légierő tévedésből bombázta a települést. Heves harcok dúltak vasárnapra virradóra a tálibok és az Északi Szövetség között az ország északi részén, a stratégiai fontosságú Kunduz közelében.

Mohammad Fahim környezetéből származó értesülésre hivatkozva az ITAR-TASZSZ, az Északi Szövetség katonai parancsnoka közölte, hogy az ellenzék csapatokat von össze Mazari-Sarif térségében és a város bevételére készül, még a november közepén kezdődő muzulmán böjti hónap, a ramadán előtt. Pervez Musarraf pakisztáni elnök ellenzi, hogy a ramadán alatt is folytatódjék az Afganisztán elleni légicsapás, mert ez csak tovább táplálná az Egyesült Államok iránti ellenszenvet.
Eközben ismeretlen fegyveresek vasárnap megöltek 16 keresztényt és több tucatot megsebesítettek a protestáns és katolikus hívők által egyaránt látogatott Szent Domokos-templomban, a közép-pakisztáni Bahávalpurban. Az elkövetés módja – a hatóságok szerint – „szakképzett terroristákra” utal. Az akciót egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta magára, az AP által idézett titkosszolgálati források egy betiltott iszlám szervezetet gyanítanak a háttérben. Pervez Musarraf pakisztáni elnök elítélte a terrorakciót, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy annak célja az ország megosztása volt. „Pakisztánban a keresztények és muzulmánok mindig békében éltek, egymást kölcsönösen tisztelve” – hangsúlyozta közleményében. A pakisztáni apostoli nunciusnak küldött táviratában II. János Pál pápa is határozottan elítélte a pakisztáni Bahávalpurban elkövetett mészárlást, és részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak.
Az afgán–pakisztáni határ mentén pakisztáni pastu fegyveresek ezrei gyülekeztek vasárnap reggel, hogy – mint tervezik – a nap folyamán csatlakozzanak a tálibok Egyesült Államok elleni „szent háborújához”.
Kivégezték az afganisztáni ellenzéki erőket tömörítő Északi Szövetség öt parancsnokát – közölte szombaton a tálib vezetés. A kivégzések előtt egy nappal fogták el és végezték ki Abdul Hak parancsnokot, akit a tálibok akkor ejtettek fogságba a kelet-afganisztáni Logar tartományban, amikor éppen lázadást próbált szítani az iszlám milicisták ellen Pakisztán és az Egyesült Államok támogatásával. Elemzők most attól tartanak, hogy ha meghiúsul a tálibok megosztására irányuló igyekezet, akkor Washingtonnak nem lesz más választása, mint nagyszámú szárazföldi csapatot vezényelni Afganisztánba. Hét halálos áldozata és legalább tíz sebesültje van az indiai Málegáon városában pénteken este megtartott Amerika-ellenes tüntetésnek. Az India nyugati részén fekvő Mahárástra állambeli városban a rendőrség belelőtt a tüntető muzulmán tömegbe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a terroristabázisok megsemmisítése és a tálib hatalom megdöntése után meg kell teremteni a normális élet feltételeit Afganisztánban, ami csak egy új, széles támogatottságú, az ország valamennyi népcsoportját reprezentáló afgán kormány felállításával képzelhető el. Az orosz államfő erről pénteken, a Jorge Sampaio portugál elnökkel folytatott moszkvai megbeszélése után nyilatkozott. Putyin érvelése szerint Afganisztánnak csak olyan kormánya lehet, amelyik számíthat mind szomszédai – Irán, Pakisztán és a közép-ázsiai FÁK-tagállamok –, mind pedig Oroszország, az Egyesült Államok és Európa támogatására.
Igor Ivanov, az orosz külügyek irányítója szombaton közölte: Oroszország kizárja a tálibok részvételét a válság után létrejövő új afgán vezetésben. Az orosz külügyminiszter az RTR tévécsatorna élő műsorában hangsúlyozta, hogy az új vezetésnek szakítania kell a tálibok mozgalmával és azzal, amit a tálibok személyesítenek meg: a terrorizmussal, a kábítószer-kereskedelemmel és a vallási szélsőséggel.
Ugyanakkor szélesebb körű nemzetközi támogatást is élveznie kell: az Afganisztánnal határos országokét éppúgy, mint a térségben „figyelemre méltó szerepet” játszó más államokét. Igor Ivanov kifejtette, hogy nem szabad megengedni az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán belső helyzetének ellenőrizhetetlenné válását, mert az nemcsak a térségre, hanem az egész világra nézve is veszélyes lenne.
Gerhard Schröder német kancellár ugyanakkor tegnap Iszlámábádban Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel folytatott megbeszélése utáni közös sajtóértekezletén közölte: nem lát lehetőséget az afganisztáni helyzet rendezésére az ország nagy részét jelenleg uraló fanatikus muzulmán tálibok rendszerének megbuktatása nélkül.
***

A NEHÉZBOMBÁZÓK ATYJA. Amikor – a jelenlegi tervek szerint – 2040 körül a Boeing B–52 Stratofortress (Sztratoszféra-erőd) nehézbombázót kivonják az amerikai légierőből, valószínűleg úgy vonul be a hadtörténelembe, mint a leghosszabb ideig szolgálatban állt repülőgéptípus. A vietnamiak, irakiak, szerbek és immár az afgánok számára pusztulást hozó, elnyűhetetlen konstrukciójú gép így két évtizeddel éli majd túl azokat a típusokat – B–1, B–2 –, amelyeket felváltására szántak. A Stratofortress számtalan korszerűsítésen ment keresztül azóta, hogy a hidegháború derekán, 1962-ben az utolsó darab legördült a gyártósorról. A hagyományos bombák leghasználtabb változatából, a 227 kilogrammos Mk–82-esből 51 darabot, a legmodernebb, 907 kilogrammos műholdas irányítású JDAM-ből 12 darabot képes hordozni – akár a világ bármely pontjára. (Z. G.)