Esélytelen ügető

Megvallom őszintén, engem legkevésbé sem érdekel, hogy mi épül majd a Kerepesi úti ügetőpálya helyén. Emelhetnek ott bevásárlócentrumot, fogházat, gabonasilót vagy halastavat, engem hidegen hagy, miként az is, hogy melyik cég építi meg. Közömbös számomra, hogy a területre milyen építési szabályok és rendeletek vonatkoznak. Áll ott egy objektum, nem is akármilyen, hiszen a hazai Bauhaus-stílus legszebb, legimpozánsabb produktuma, minden további építési terv, ötlet, elképzelés csak ronthat a jelen állapotokon. Persze tudom, a versenypálya nem marad meg, már régen eldöntötték sorsát, sajnos abban a szellemben, amely a versenylovat fejőstehénnek nézi.
Pontosan hetven évvel ezelőtt, az akkoriban még csillogóan tiszta és elegáns Keleti pályaudvartól pár száz méternyire, a Tattersall és a gumigyár közötti terület közönséges szemétlerakó volt. A Budapesti Ügetőverseny Egyesület (BÜE) ezt a telket kérte bérletbe a fővárostól, új ügetőpálya építése céljából. A városi urak „nagylelkűek” voltak, adták ingyen is a szemetet, csak néhány „apró” feltételt kötöttek ki. A BÜE építsen új lóvásártelepet a Haller téren, újítsa fel a Tattersallt, valamint az ügetőpályát is köteles minden tekintetben világszínvonalon létrehozni. A BÜE mindent vállalt, s saját erejéből mindent teljesített. Elköltött 4 millió pengőt, ami nagyon szerény átszámolással is ma 2 milliárd forintnak felel meg. Az más kérdés, hogy a fővárosi illetékesek, amint meglátták a munkálatok kezdetén a szeméttől megtisztított terepet, azonnal megbánták, hogy az értékes területet „ingyen” átadták az ügetősöknek. Ezt a „bánatot” azóta is hordozzák lelkükben a politikai döntéshozók, ezért az ügetőpálya sorsa már a rendszerváltás hajnalán megpecsételődött. A magyar lóversenyzés nem tud a saját lábain megállni, ebből következően hozzon áldozatot pusztán fennmaradása érdekében. Hozzátenném, 1990 körül olyan törvényeket alkottak, amelyek lehetetlenné tették a lóverseny felemelkedését, mintha a megváltónak mondott piaci viszonyok a lóversenyre nem vonatkoztak volna. Ezért született az a telekspekuláció színezetű megoldás, hogy a Kerepesi úti versenyteret eladják, s annak árából majd csak lesz valami. A francia Boyques Rt.-vel már 1997-ben aláírták a szerződést, miszerint övék a terep, cserében a viszonylag közeli galopp-pályán, a Kincsem parkban építenek modern, XXI. századi, komplex versenypályát, de „objektív” nehézségek miatt a megállapodás feltételei még nem teljesültek.
Ettől függetlenül tudom, csak napok, hónapok kérdése, és az ügetőt lebontják, szétverik, eldózerolják. Hogy a franciáknak német versenytársa akadt az ECE GmbH személyében, nem oszt, nem szoroz. Az elcsépelt hasonlattal élve, az ügetőnek annyi az esélye, mint hintalónak az Epsom Derbyn.