A kerület művészeinek és a kultúrát támogató önkormányzati képviselőinek ötlete nyomán a képviselő-testület kulturális bizottsága már a kilencvenes évek közepén munkálkodott a Budai Fészek megvalósításán. Valójában nem a híres pesti, Kertész utcai művészklubot akarták volna másolni, hanem egy olyan meghitt helyet képzeltek el, ahol minden kulturális irányzat és műfaj bemutatkozhat, ahol alkotók és befogadók találkozhatnak. Végül is elvetették a Budai Fészek elnevezést, és 1999. szeptember 17-én Karinthy Szalon néven nyitották meg az intézményt.
– A Karinthy Szalon betölti a Budai Fészek szerepét, sőt valamivel több is annál – mondja Hegedűs Ágnes, aki 2000 decembere óta megbízott igazgató. – Kezdettől fogva kerültük a provincializmust, vagy csak az elit művészet pártolását, bemutatását. Az alapító okirat szerint közművelődési intézmény vagyunk; többek között feladatunk a kortárs képzőművészeti alkotások bemutatása, valamint közösségi művelődési és egyéb szabadidős programok szervezése. Az önkormányzat egy olyan művészeti intézményt kívánt létrehozni, majd fenntartani, ahol az alkotók és a befogadók egymásra találhatnak. Kávéházunk kedvelt találkozóhelye lett a kerület lakóinak. Ez elsősorban nyitottságunknak köszönhető: bárki bejöhet, megtekintheti a kiállítást, leülhet egy teára, elolvashatja a napisajtót.
A megnyitás utáni első teljes esztendőben, 2000-ben 137 rendezvényt tartottak, melyet közel ötezren tekintettek meg. Az utóbbi tizenegy hónapban 225 közművelődési programjuknak közel tízezer látogatója volt. A szalon a közeli Bartók 32 Galériával közösen évente mintegy 18 millió forintból gazdálkodik. Ez az összeg sokak szemében lehet túl sok is és túl kevés is. Ugyanakkor egy ilyen intézmény csak szigorú törvényi szabályozás mellett gazdálkodhat és működhet.
Szőke László, a kulturális intézményeket felügyelő alpolgármester a Karinthy Szalon gazdálkodásáról elmondta: az intézményben indulása óta gondot jelent, hogy a közalkalmazotti bér alacsony volta miatt nem lehetett főállású gazdasági vezetőt alkalmazni, és nem jött létre az a gazdasági egység, amelyet az államháztartásról szóló törvény előír. Az alpolgármester azon a véleményen van, hogy a szalon túlságosan kicsiny intézmény ahhoz, hogy önálló gazdasági részlege legyen. Ezért éppen a napokban javasolja a képviselő-testületnek, hogy a Karinthy Szalon gazdasági önállóságát szüntessék meg, 2002. január 1-jétől teljes jogkörrel rendelkező költségvetési intézménnyé alakítsák át, és gazdasági, pénzügyi feladatait telepítsék az Őrmezei Közösségi Házhoz. Itt megteremtődnének a biztonságos és folyamatos gazdasági munka feltételei.
Jelenleg Hegedűs Ágnes felel a szalon közművelődési rendezvényeiért, Horváth Károly művészeti vezető pedig a kiállításokért. A két vezető harmonikusan működik együtt, ízlésük, tudásuk kiegészíti egymást. Az elmúlt időszakban a szalonban sikeres kiállítást rendeztek a Dunapart Művészeti Társaság tagjai. Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművész műveinek éppúgy nagy látogatottsága volt, mint a közelmúltban elhunyt Bod László festményeinek. Kiállított itt El Kazovszkij, akinek munkásságáról később itt mutatták be a Trilógia című dokumentumfilmet. Ugyancsak bemutatkozhattak a roma naiv festők is, igen szép sikerrel.
Igen népszerűek a Vasárnapi matiné címmel meghirdetett gyermekprogramok, bábelőadások, zenés produkciók. Kávé-házimuzsika címmel havonta rendeznek kamarazenei esteket, koncerteket. Irodalmi estjeiken írók, költők mutatkoznak be, alkotásaikat neves előadóművészek tolmácsolják. Gaál Tamás sikeres moderátora A nagy generáció című kávéházi beszélgetéseknek. Vendégek voltak többek között András Ferenc filmrendező, Cseh Tamás, Hobo, Zorán, Jordán Tamás. Sári László tibetológus öt alkalommal tartott a szalonban ismeretterjesztő előadást. Már dolgoznak a jövő évi programon, mely terveik szerint hasonlóan változatos és színes lesz.
Nem mindennapi ez az este, öten is eltalálták a lottón a nyerőszámokat
