A modern ember legősibb nyomai

Egy, a Dél-Afrika partjainál talált, 70 ezer évvel ezelőtti őseink által használt csonteszközökből álló lelet új kérdéseket vet fel az emberi evolúcióval kapcsolatban – állítják fokvárosi régészek, akik szerint korai elődeink jóval képzettebbek voltak, mint azt korábban gondolták.

Dél-Afrika partjainál több mint 70 ezer évvel ezelőttről származó csontszerszámokat és vélhetően lándzsahegyként használt pattintottkő-eszközöket találtak fokvárosi régészek – adta hírül a BBC. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy őseink nem voltak elég képzettek ahhoz, hogy ilyen eszközöket készítsenek, egészen addig, amíg Afrikából Európába vándoroltak. A leletek alapján ugyanis úgy tűnt, hogy a kő helyett alkalmazott csonteszközök és a testdíszítésekben, művészeti alkotásokban megjelenő absztrakt, kreatív gondolkozás Európában jelent meg, 35 ezer évvel ezelőtt. A mostani felfedezésnek köszönhetően újraíródhatnak az előzetes hipotézisek, hiszen a régészek szerint őseink Afrikát már teljesen kifejlett „modern” technológiákkal és viselkedési sémákkal felfegyverzett emberek hagyták el. Az Indiai-óceán partjához közeli barlangban talált, 28 csontszerszámból és egyéb tárgyakból álló lelet hajdani elkészítéséhez nagy kézügyesség és komoly tudás kellett, amely a fokvárosi archeológusok szerint őseink fejlettségének egyértelmű jele, így a kutatásban részt vevő Cristopher Hensilwood a lelet nyomán úgy véli, hogy az emberiség már 80-100 ezer évvel ezelőtt a modern ember viselkedésmintáiról tett tanúbizonyságot.