Általános választást tartanak Koszovóban

Általános választásokat tartanak ma a nemzetközi ellenőrzés alatt álló Koszovó jugoszláv tartományban. A koszovóiak – a tartományban 1,2 millió szavazópolgárt jegyeztek be – megválasztják a százhúsz tagú parlamentet, amely dönteni fog Koszovó elnökéről és kormányáról, a törvényhozás pedig a végrehajtó hatalommal együtt átveszi a polgári ENSZ-közigazgatás (UNMIK) funkcióinak jó részét.

Sebestyén Imre
2001. 11. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megmérettetésen tizenkilenc párt, két koalíció, két polgári kezdeményezés és három független jelölt vesz részt, csaknem ezerháromszázan versengenek a mandátumokért. Az előrejelzések alapján hatvanszázalékos részvételi arányra számítanak, ami azt jelenti, hogy egymillió polgár járul ma az urnák elé. A szavazás menetét – s általában a választások tisztaságát, demokratikusságát – tizenháromezer külföldi megfigyelő ellenőrzi.
A választások legesélyesebbje az Ibrahim Rugova-féle Koszovói Demokratikus Szövetség, amely a közvélemény-kutatási eredmények szerint a szavazatok ötven százalékát is megszerezheti. Győzelme esetén valószínűleg Bujar Bukoshi, a koszovói menekültkormány vezetője lesz a kormányfőjelölt, az elnök pedig Ibrahim Rugova. Jóval kisebb sikert jósolnak a radikálisabbnak tartott, UCK-s múltú Hashim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Pártnak, amely a választások második befutója lehet. Az albán szervezetek közül számottevő eredményre számíthat még Ramus Haradinaj Szövetség Koszovó Jövőjéért elnevezésű szervezete.
A szerb pártok alkotta koalíció, a Visszatérés (Povratak) a választások egyetlen szerb résztvevője. Ha valóban sikerül megszereznie a tervezett 15–25 mandátumot, akkor a tizenkilenc pártból álló szerb választási szövetség a második parlamenti erővé válhat. Mindez azonban attól függ, hogy a száznyolcvanezres lélekszámú koszovói szerbség milyen mértékben tesz eleget a nemzetközi nyomásnak engedő belgrádi vezetés többszöri felhívásának, hogy ne bojkottálja a választásokat.
Mivel a részarányos választási rendszer hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségeket (hiszen a szavazók nem a jelöltre, hanem a politikai szubjektumra voksolnak), a nemzetköziek úgy döntöttek, hogy százhúsz képviselői helyből tízet fenntartanak a szerbeknek, tízet pedig a többi kisebbségnek. S ehhez szerezhetnek még mandátumokat a szavazatok alapján. Első ízben fordul elő, hogy nemcsak Koszovóban, hanem Szerbia és Crna Gora területén is lehet szavazni.
A legtöbb koszovói szerb – számuk százezerre tehető – ugyanis a NATO-erők bevonulásakor elmenekült otthonából, s azóta sem tért haza. Hans Haekkerup, az UNMIK vezetője a választások előestéjén is nyomatékosan kijelentette, amit Belgrádban szinte szünet nélkül ismételgetnek, hogy reménye szerint a választások széles körű autonómiát eredményeznek, de nem önállóságot, a Jugoszláviától való elszakadást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.