A megmérettetésen tizenkilenc párt, két koalíció, két polgári kezdeményezés és három független jelölt vesz részt, csaknem ezerháromszázan versengenek a mandátumokért. Az előrejelzések alapján hatvanszázalékos részvételi arányra számítanak, ami azt jelenti, hogy egymillió polgár járul ma az urnák elé. A szavazás menetét – s általában a választások tisztaságát, demokratikusságát – tizenháromezer külföldi megfigyelő ellenőrzi.
A választások legesélyesebbje az Ibrahim Rugova-féle Koszovói Demokratikus Szövetség, amely a közvélemény-kutatási eredmények szerint a szavazatok ötven százalékát is megszerezheti. Győzelme esetén valószínűleg Bujar Bukoshi, a koszovói menekültkormány vezetője lesz a kormányfőjelölt, az elnök pedig Ibrahim Rugova. Jóval kisebb sikert jósolnak a radikálisabbnak tartott, UCK-s múltú Hashim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Pártnak, amely a választások második befutója lehet. Az albán szervezetek közül számottevő eredményre számíthat még Ramus Haradinaj Szövetség Koszovó Jövőjéért elnevezésű szervezete.
A szerb pártok alkotta koalíció, a Visszatérés (Povratak) a választások egyetlen szerb résztvevője. Ha valóban sikerül megszereznie a tervezett 15–25 mandátumot, akkor a tizenkilenc pártból álló szerb választási szövetség a második parlamenti erővé válhat. Mindez azonban attól függ, hogy a száznyolcvanezres lélekszámú koszovói szerbség milyen mértékben tesz eleget a nemzetközi nyomásnak engedő belgrádi vezetés többszöri felhívásának, hogy ne bojkottálja a választásokat.
Mivel a részarányos választási rendszer hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségeket (hiszen a szavazók nem a jelöltre, hanem a politikai szubjektumra voksolnak), a nemzetköziek úgy döntöttek, hogy százhúsz képviselői helyből tízet fenntartanak a szerbeknek, tízet pedig a többi kisebbségnek. S ehhez szerezhetnek még mandátumokat a szavazatok alapján. Első ízben fordul elő, hogy nemcsak Koszovóban, hanem Szerbia és Crna Gora területén is lehet szavazni.
A legtöbb koszovói szerb – számuk százezerre tehető – ugyanis a NATO-erők bevonulásakor elmenekült otthonából, s azóta sem tért haza. Hans Haekkerup, az UNMIK vezetője a választások előestéjén is nyomatékosan kijelentette, amit Belgrádban szinte szünet nélkül ismételgetnek, hogy reménye szerint a választások széles körű autonómiát eredményeznek, de nem önállóságot, a Jugoszláviától való elszakadást.
Sebastian Kurz: Orbán Viktornak 2015-ben igaza volt
