Az alkotó szellem ünnepe

Ötödik alkalommal rendezték meg tegnap a magyar tudomány napját, amelyen ünnepi üléssel emlékeztek a tudós testület megalapítására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében. A rendezvényen részt vevő tudósok előtt Pálinkás József oktatási miniszter és Glatz Ferenc, az MTA elnöke mondott ünnepi beszédet, majd a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként díjakat adtak át.

Százhetvenhat éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel egész évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság céljaira gróf Széchenyi István. Öt esztendővel ezelőtt ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva és a napjaink kihívásai közepette egyre inkább stratégiai jelentőségűvé váló tudás előtt tisztelegve rendezte meg először a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány napját. Az idei rendezvénysorozat – hiszen nemcsak a fővárosban, hanem az ország számos pontján szerveznek ez alkalomból programokat – megnyitójára tegnap délelőtt került sor az MTA Dísztermében.
Az ünnepi ülésen a tudós társadalom képviselőit a kormány nevében Pálinkás József akadémikus, oktatási miniszter köszöntötte.
A magyar tudomány napja a szellem ünnepe: az alkotó szellemé. E napon egyszerre tisztelgünk az egyéni alkotás és az intézményes tudomány eredményei, és mindazon értékek előtt, amelyeket magyar alkotók az intézményes magyar tudomány és az emberiség tudásához hozzáadtak – kezdte ünnepi beszédét a tárca vezetője. A miniszter arra kérte az ünnepség résztvevőit, hogy ifjúságunknak is mutassák fel ezt a hiteles értékrendet, amely a következetes munkán, az állandó tanuláson és az igazi megértésen alapul. – Az erkölcsi megbecsülés mellett az anyagi felé is tettünk egy határozott lépést, s készek vagyunk megtenni a következőt is – hangsúlyozta. A miniszter rámutatott: a magyar tudományos életben a versenyszellem erős, a pályázati finanszírozás igazi lehetőségeket jelent. – Most az egyetemi és akadémiai műhelyek további megerősítésének kell következnie, valamint a fiatalok számára vonzó életpályának. Mert ők jelentik a tudomány jövőjét is – fogalmazott.
Glatz Ferenc, a MTA elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél hónap után az emberek tekintete szerte a világon már nem a politikusokra és a hadfiakra, hanem a tudományra szegeződik, hogy választ kapjanak a mindenkit sokkoló esemény alapvető miértjeire, hogy mi vezetett a szeptember 11-i eseményekhez? Éppen ezért nem a fizikusoktól, hanem a társadalomtudósoktól várják a feleletet. Rámutatott, hogy a terrortámadás azért is felkészületlenül érte a világot, mert mind ez idáig a háború államok közötti konfliktust jelentett, a szeptemberi merényletet azonban – úgy tűnik – nem állami szervezet követte el. Az MTA elnöke felhívta arra is a figyelmet, hogy elhibázott dolog a globalizációnak csak az előnyeiről beszélni, a negatívumokról, például a szociális és kulturális gettókról, a „nyomorvilágnegyed” kialakulásáról pedig hallgatni. A káros folyamatok leküzdéséhez, az események megértéséhez alapvetően fontos volna, hogy nagyobb teret kapjon a civilizációk megismerése. Glatz Ferenc szerint a tudomány számára a terrortámadásnak az az egyik legfontosabb üzenete, hogy a társadalmakról szóló ismeretek nincsenek kellően jelen a társadalmakban, sem Amerikában, sem Európában. Javasolta, hogy a magyar oktatásban is nagyobb súlya legyen a nemzeti önismereti tárgyaknak és a más civilizációkat bemutató stúdiumoknak.
Az MTA elnöke szavai után a magyar tudomány napja alkalmából díjak átadására került sor. Ezt követően – mintegy a tudós testület elnöke által felvetett fonalat folytatva – Maróth Miklós akadémikus tartott előadást Az iszlám és kutatása címmel. A téma nemzetközi hírű tudósa többek között kiemelte, hogy mivel az iszlám zárt gondolati rendszer, ezért nem lehet annak valamely elemét a modernizálás szándékával kiemelni. Az iszlámot csak az öszszefüggéseivel együtt lehet megérteni.
***
KITÜNTETETTEK
Kiemelkedő tudományos életművük elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia és az Arany János Közalapítvány a Tudományért kuratóriuma Eötvös József-koszorúval tüntette ki T. Erdélyi Ilonát, az irodalomtudomány doktorát; Berlász Jenőt, a történelemtudomány doktorát; Arató Mátyást, a matematikai tudomány doktorát; Bánóczy Jolánt, az orvostudomány doktorát; Tajnafői Józsefet, a műszaki tudomány doktorát, Röhlich Pált, az orvostudomány doktorát és Joó Istvánt, a műszaki tudomány doktorát.
Kimagasló tudományos eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért és a tudományos utánpótlás nevelése terén végzett kiemelkedő munkájáért az Arany János Közalapítvány Nagydíjában részesült Borzsák István, Gergely János, Horn Artúr és Szépfalusy Péter – mindnyájan a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai.
Az Arany János Közalapítvány szakkuratóriumai is díjjal jutalmazták a kiemelkedő tudományos teljesítményeket. A Ránki György szakkuratórium díját Marton L. Magda, a pszichológiai tudomány doktora; Lővei Pál, PhD, az MTA köztestületi tagja; Nagy József, a neveléstudomány doktora nyerte el. A Bolyai Farkas szakkuratórium díját Frank András, a matematikai tudomány doktora és Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora kapta. A Darányi Ignác szakkuratóriumi díjban részesült Filep György, az MTA doktora, Mesterházy Ákos, az MTA doktora és Papp János, az MTA doktora. A Szentágothai János szakkuratórium díját Füst György, az orvostudomány doktora, Emődy Levente, az orvostudomány doktora, Szabad János, a biológiai tudomány doktora és Oláh Edit, a biológiai tudomány doktora kapta. Muszkalay László okleveles építőmérnök, Kontur István, a műszaki tudomány kandidátusa és Buzás Kálmán okleveles építőmérnök a Kvassay Jenő szakkuratórium díjában részesült. A Wigner Jenő szakkuratórium Pál Lénárd akadémikus és Schiller Róbertet, a kémiai tudomány doktora munkásságát ismerte el. Az Oláh György szakkuratórium díját Keserű Györgynek, a kémiai tudomány kandidátusának ítélték.
A tudományt pártoló magánszemélyek intézmények és részvénytársaságok által alapított díjak sorában a Steindl Imre-díjat Plesz Antal építész érdemelte ki. A Munkácsi Bernát-díjban Hajdú Péter akadémikus részesült. A Mol tudományos díját Bíró Zoltán okleveles olajmérnök és Lakatos István egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora kapta meg. A Bruckner Győző-díjjal Kuszmann Jánost, a kémiai tudomány doktorát ismerték el. A Mikó Imre-díjat Kullmann Lajos gépészmérnök, valamint Mayer Ferenc építőmérnök kapta meg. A General Electric ösztöndíjának első helyezését Nagyová Silvia, második helyezését Szarvák Tibor, harmadik helyezését Juhász Péter érte el. Az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban Citrovszky Aladár, az MTA doktora és Frank József, az MTA doktora részesült. A Vitális István Tudományos Díjat Janositz János, a műszaki tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens, okleveles bányamérnök kapta meg. A Hevesy Ifjúsági Előadói díj első fokozatát Dajka Katalinnak, második fokozatát Miklovicz Tündének, harmadik fokozatát Gáncs Lajosnak adományozta a kuratórium.