A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb feladat az uniós országokhoz történő felzárkózás, melyre most valódi esélyünk mutatkozik – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, a rendezvény nyitó plenáris ülésén. Mint mondta: a felzárkózást elsősorban a globális és a hazai erőforrások, valamint az uniós támogatások minél jobb kihasználásával tudjuk elősegíteni. A Széchenyi-terv, melyre eddig több mint nyolcezer pályázat érkezett, áttörést és előrelépést jelent ezen az úton. A minisztérium eddig 55 milliárd forint támogatást ítélt meg, melynek 66 százalékát a hazai vállalkozások kapták meg. Éppen ezért a Széchenyi-terv előiskolája az uniós csatlakozásnak, hiszen a hazai vállalkozásoknak néhány éven belül alkalmassá kell válniuk arra, hogy sikerrel pályázzanak az EU-s projektekre is. Nemzetközi felmérések szerint az uniós csatlakozást követő tíz évben 8,4 százalékos plusz gazdasági növekedéssel lehet számolni az adott országok esetében, amely egyfajta hosszú távú fejlődést garantálhat. A felzárkózás azonban nem valósulhat meg a minőség eszközrendszerének felértékelése nélkül. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerint a kialakult nemzetközi helyzet nem kedvező a magyar gazdaság számára. Idén négy százalékra csökken a GDP, lassul az infláció mérséklődési üteme, és a jövő évi kilátások sem túlzottan biztatóak, ám a negatív hatások ellenére a magyar gazdaság fejlődése várhatóan gyorsabb lesz, mint az EU átlaga.
*
Mayer György, lapunk munkatársa az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. és a Magyar Minőség Társaság elismerő oklevelét kapta a minőségtudat a médiában való terjesztése terén kifejtett munkájáért.
„Ez legyen világos mindenkinek”: Marco Rossi figyelmeztette a bloggereket
