Hegedűs támadja Medgyessyt

A sajtószabadság megsértésével vádolta a parlamentben az MSZP-t tegnapi napirend előtti felszólalásában Rogán Antal, a Fidesz képviselője. Utalt arra, hogy az egyik hírszerkesztőségben a szocialisták fenyegetésére hivatkozva nem használhatják a párt logóját a vecsési számlagyár ügyével kapcsolatos tudósításaikban. Hegedűs Lóránt (MIÉP) szerint Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje az előző rendszerben a III/I, a III/II és a III/III titkos állományú tisztje volt. A kormányfőjelölt helyettes kabinetfőnöke visszautasította a képviselő vádjait.

Rogán Antal (Fidesz) napirend előtti felszólalásában azt fejtegette, hogy az MSZP szerinte miképpen sérti meg a sajtószabadságot.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Magyar Rádió elnöke, valamint több munkatársa is jelezte: a szocialista párt sajtóosztálya rendszeresen azzal fenyegetőzik, hogy ha egy-egy MSZP-s képviselő sajtótájékoztatója kimarad a híradásokból, akkor 2002-ben a felelős szerkesztők elveszítik állásukat. Példaként említette a vecsési számlagyár ügyét, amelyben gyanúsított többek között az a személy, aki a bűncselekmény nyilvánosságra kerüléséig a párt helyi elnöke, egyben az országos választmánynak is a tagja volt. Utalt arra, hogy az egyik hírszerkesztőségben MSZP-s fenyegetésre hivatkozva nem használható az e témáról szóló hírekben az MSZP székháza, illetve a párt logója. A honatya beszélt arról is, hogy fideszes képviselőktől azt hallja: komoly nyomás nehezedik a médiára a szocialista vezetésű településeken is.
Hegedűs Lóránt (MIÉP) azonnali kérdésében arról számolt be, hogy olyan jelzéseket kaptak, amelyek szerint Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a múlt rendszerben a III/I, a III/II és a III/III titkos állományú tisztje volt. A képviselő szerint jelentéseiért pénzt kapott, és egy-egy munkahelyre azért helyezték ki, hogy jelentsen, feljelentsen. Hegedűs Lóránt azt tudakolta Demeter Ervin titkosszolgálati minisztertől, hogy vannak-e erről szóló dokumentumok. A miniszter nem tudott érdemi választ adni, mivel – hangsúlyozta – egy korábbi alkotmánybírósági határozat értelmében az említett adatok személyes adatnak minősülnek, és így csak az érintett beleegyezésével vagy törvényi felhatalmazással hozhatók nyilvánosságra. Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltozás idején gyakorlatilag a teljes III-as főcsoportfőnökség iratanyagát megsemmisítették.
Visszautasította Hegedűs Lóránt vádjait Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt helyettes kabinetfőnöke. Gál J. Zoltán az MTI-nek azt mondta: a MIÉP-es politikus rágalmai nem méltók az érdemi kommentárra. – Hegedűs Lóránt az a képviselő, aki ellen gyűlöletkeltés miatt eljárás folyik. Ma sem cáfolta meg önmagát – fogalmazott. Sajnálatosnak nevezte, hogy mindez egy miniszter asszisztenciájával történt.
Interpellációjában Vojnik Mária (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy az egészségügyi miniszter tervezi-e az egészségügyi alap jövő évi költségvetésének módosítását. Úgy véli, erre mindenképpen szükség lenne, hiszen nincs biztosítva a fedezet a kórházak működésére vagy a gyógyszerkassza kiadásaira. Hangsúlyozta, hogy az egészségügy nem részesült a gazdasági növekedés előnyeiből, ezért fenyegető közelségbe került az ágazat összeomlása. Válaszában Mikola István egészségügyi miniszter mindezt visszautasította, és katasztrófahangulat-keltésnek minősítette az elhangzottakat. Leszögezte: az ágazat nem omlik össze, hiszen – az elhangzottakkal ellentétben – részesült a gazdasági növekedés forrásaiból. Példaként említette, hogy a zárszámadási törvényben több tízmilliárd forintot biztosítanak az ágazat helyzetének rendezésére, vagyis szerinte nincs szükség az alap módosítására. A miniszter felszólalásában botrányosnak minősítette, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje a kórházakban kampányol. Mint mondta, sem a kórházakat, sem pedig a betegeket nem lenne szabad felhasználni erre a célra. (Vezércikk a 7. oldalon.)
Schlecht Csaba, a „stróman ellen folytatott nyögvenyelős nyomozgatást” arra való hivatkozással zárták le, hogy nem lehetett felderíteni az ügy valós okát – mondta a legfőbb ügyészhez intézett interpellációjában Szalay Gábor (SZDSZ). A képviselő szerint ezzel megbukott az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hit és bizalom. Megkérdezte azt is: nem zavarja-e, hogy az igazságszolgáltatás a politikai, politikusi érdekek szolgálólányává szegődött az utóbbi években Magyarországon. Válaszában a legfőbb ügyész elmondta: a nyomozás megállapította, Schlecht Csaba Kaya Ibrahim kezdeményezésére értékesítette a cégeket, s az akciót nyereségesnek ítélte meg. – Az ügyészség kizárólag szakmai szempontok alapján dönt, visszautasítom az igazságszolgáltatás és a politika összefüggését – hangsúlyozta Polt Péter. Hozzáfűzte: kikéri magának azt a megállapítást is, amely szerint az ügyészség, ahelyett, hogy üldözné, pártolja a bűnt. Közölte: nem példa nélküli, hogy ügyészségi döntést utólag, politikai szempontok alapján felülbíráltak, „de utoljára 1951-ben volt ilyen, és ma már nem ilyen időket élünk.” A választ Szalay Gábor nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.