Öt új díszpolgárt avattak Budapesten

Ünnepi ülést tartott szombaton a Fővárosi Közgyűlés a 128 éve egyesült város ünnepnapja alkalmából. Mint minden esztendőben, idén is a november 17-i ünnepi ülésen osztották ki a fővárosi önkormányzat kitüntetéseit. Idén összesen negyvenegy díjat – öt díszpolgári címet, hat Pro Urbe Budapestért-, valamint huszonöt Budapestért-díjat – adtak át. Az öt új díszpolgár közül ketten sportolók, hárman művészek.

Gidró Kriszta
2001. 11. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint minden esztendőben, idén is november 17-én, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének napján adták át a fővárosi önkormányzat kitüntetéseit. Ebben az évben öt díszpolgári címet osztottak ki. Ezt az elismerést kapta Illés György operatőr, Jancsó Miklós rendező, Kurtág György zeneszerző, Papp László olimpiai bajnok ökölvívó és Puskás Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó.
Pro Urbe Budapest-díjat kapott Darvas Iván színművész, Görgey Gábor író, Marx György fizikus, Szinetár Miklós rendező-színházvezető, Tarr Károly, a főváros kéménysepréssel foglalkozó kft.-jének ügyvezető igazgatója és a Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium tantestülete.
Budapestért-díjat huszonöten – köztük egy fizikai dolgozó – vehetették át.
A kitüntetettek közül Papp László és Kurtág György nem tudott részt venni a közgyűlésen. A háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó helyett fia vette át a kitüntetést, a zeneszerzőnek később adják át a díjat.
A Fővárosi Közgyűlés 1992-ben szabályozta először rendeletben a díszpolgári cím adományozását. Budán, Pesten és Budapesten 1717 óta eddig összesen 188-an kaptak díszpolgári vagy grátisz polgári címet, s közülük csupán egy volt nő.
Demszky Gábor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a 128 éves Budapest az új évszázad első évében is az új történelmi korszak legfontosabb alapelvei, a szabadság és a biztonság jegyében ünnepel. Emlékeztetett arra, hogy a városegyesítéssel lerakták a jövendő metropolis alapjait. A huszadik század elején már világvárosként tündöklő Budapest fejlődése, a vörös forradalom, majd a fehérterror embert és lelket pusztító démonai után egy lélegzetvételnyi időre kissé magához tért, de ekkor sem vált egyenlően szabad otthonává tisztességes polgárainak. Az újabb háborút, a német megszállást és a nyilas terrort követően Budapest megszállót cserélt, s csak a szovjet uralom bukása után került vissza a nyugati világvárosok családjába.
A főpolgármester kifejtette: az elmúlt tizenegy év alatt a főváros újra kivirágzott. – Az új évezredben azonban drámai kihívással szembesült a világ, s különösen a metropolisok. A New Yorkot ért terrortámadás új történelmi időszámítás kezdetét jelenti – mondta. Kiemelte, hogy a civilizált világnak védekeznie kell, ez azonban semmiképpen nem járhat szellemi szigorítással. A főpolgármester leszögezte, hogy az új történelmi korszak legfontosabb alapelveit, a szabadságot és a biztonságot nem engedik kijátszani egymással szemben. Hangsúlyozta: a főváros vezetése az ország vezetésével együttműködve mindent megtesz Budapest lakóinak és vendégeinek biztonságáért. Közölte azt is, hogy Budapest polgárai és vezetése nem hagyják magukat megfélemlíteni a terrorfenyegetésektől és a különféle előítéletes propagandától. Mint mondta: ha kell, szembeszállnak mindkettővel úgy, mint azt elődeik tették 1848-ban, 1918-ban, 1956-ban és 1988– 89-ben.
– Az elmúlt tizenegy évet nem a város virágzásával, hanem a szétesésével lehet jellemezni – jelentette ki lapunknak Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz–MDF– MKDSZ-frakció vezetője a főpolgármester beszédére reagálva. Emlékeztetett, hogy a kerületek többsége évek óta elutasítja a városvezetés centralizációs politikáját. Szerinte a városrészek elutasításának egyik jele, hogy a város születésnapja alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen egyetlen kerületi polgármester sem volt ott. Tirts Tamás úgy vélekedett: a jelenlegi ciklust nem a távlati gondolkodás, hanem a pártpolitika irányította. A frakcióvezető a főpolgármester ünnepi beszédéből ugyanakkor hiányolta a város legégetőbb gondja, a környezetvédelem megemlítését. – Az uniós csatlakozáskor ezt a területet fogják leginkább számon kérni ettől a virágzó világvárostól – tette hozzá Tirts Tamás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.