Október 25-én fejeződött be az a nemzetközi szakértői vizsgálat, amely a magyar kormány felkérésére ellenőrizte a paksi atomerőmű üzemeltetési biztonságát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakemberei két és fél héten keresztül, kilenc munkacsoportban ellenőrizték az erőmű működését. Bertil Hansson, az OSART munkacsoport vezetője a vizsgálat befejezését követően sajtótájékoztatón ismertette megállapításaikat.
Mint elmondta: a NAÜ előírásai, útmutatása és a nemzetközi tapasztalatok alapján végezték el az erőmű üzemeltetési gyakorlatának ellenőrzését. Azt vizsgálták, hogy az atomerőmű szakemberei a különféle eljárásrendeket miként tarják be, és hogyan alkalmazzák a nemzetközi tapasztalatokat. Az ilyen vizsgálatoknál kiindulási pont, hogy az atomerőművek műszaki követelményeit minden ország saját maga határozza meg, ennek ellenőrzése az adott ország nukleáris felügyeleti szervezetének a dolga. Ebbe nem szólhatnak bele, de nem is ez az ilyen projektek célja. Az elvégzett felülvizsgálat alapján javaslatokat, észrevételeket fogalmaznak meg, melyet megküldenek az üzemeltetésért felelős hatóságnak, valamint az erőmű vezetőinek. A paksi vizsgálat végleges eredményét és a csoport javaslatait tartalmazó dokumentumot 3-4 hónapon belül fogják elkészíteni és elküldeni Magyarországra. Előzetesen annyit mondhatnak el, hogy a csoport szakértői nagyra értékelik az erőmű általános rendjét, működését és a nukleáris biztonság szintjét. Örömmel tapasztalták a vizsgálati programban részt vevő partnerek a megkérdezett dolgozók és a menedzsment együttműködését, valamint az egy évvel ezelőtt, egy másik vizsgálatban meghatározott javaslatok megvalósítását. Mindezek alapján elkészítették előzetes ajánlásukat, amely 33 javító szándékú észrevételt tartalmaz.
Rónaky József, az atomerőmű műszaki biztonságát felügyelő Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a vizsgálat lezárását követően bejelentette: a magyar kormány nevében meghívta a NAÜ szakembereit, hogy másfél év múlva ismét jöjjenek el Paksra, és ellenőrizzék a mostani vizsgálat során tett javaslataik végrehajtását.
Mint Rónaky József elmondta: közismert, hogy az Európai Unió tagországaiban némi gyanakvással figyelik a csatlakozni szándékozó kelet-európai országok szovjet tervezésű atomerőműveit, a működtetésük biztonságát, általános állapotukat. Magyarország esetében az uniós csatlakozási tárgyalásokat megelőzően már többször felmérték a paksi atomerőmű állapotát és biztonságát a különböző nemzetközi szakértők. Minden esetben megállapították, hogy a jövőre befejeződő paksi biztonságnövelő program nagyon sikeres, és az erőmű ezzel eléri azt a biztonsági szintet, mint a hasonló korú, Nyugat-Európában működő atomerőművek. A biztonságnak egy másik kérdésköre az úgynevezett „intézményi biztonság”, amely a törvényi hátteret, a jogszabályokat, a nukleáris hatóságokat és működésüket fogja át, szintén elfogadta az unió. Ezt támasztja alá az is, hogy a csatlakozási tárgyalásokon ideiglenesen lezárták az energia- és a környezetvédelmi fejezetet, megállapítva: a paksi atomerőmű nem gátolja Magyarország felvételét. Az erőmű üzemeltetési színvonala viszont nem került terítékre az uniós tárgyalásokon. Ezért a kormány nevében meghívták a NAÜ szakembereit erre a vizsgálatra, hogy tekintsék át ezt a témakört, vagyis az üzemeltetési biztonságot, és tegyenek javaslatokat az esetleges hiányosságok felszámolására. Az OSART-vizsgálat tehát az erőművet működtető szervezet, a dolgozók, a menedzsment biztonság iránti elkötelezettségét méri fel. Összességében nyolc területet vizsgáltak meg a nemzetközi szakértők, így terítékre került a vezetés, az oktatás-képzés, az üzemvitel, a műszaki háttér, a karbantartás, a sugárvédelem, a vegyészet és a nukleárisbaleset-elhárítás témaköre.
A főigazgató szerint a fentiek miatt a háromhetes NAÜ-vizsgálat nem az erőmű minősítésére irányult, hanem az atomerőmű összehasonlítására a legjobbnak elismert nemzetközi színvonallal. Természetesen nincs, sőt nem is lehet olyan erőmű a világon, amely minden tekintetben teljesíti ezt az egyébként nehezen megfogalmazható színvonalat, de mindenkinek törekedni kell a legjobb minősítés elérésére. Ebben az öszszehasonlításban három megállapítást tettek a csoport tagjai. Egyrészt összegyűjtötték azokat a tapasztalatokat, amelyekben a paksi erőmű a legjobb, hogy bemutassák a többi nukleáris erőmű vezetői számára, mint követendő példát. A másik témakör azokat a területeket érinti, ahol javaslatokat tesznek bizonyos módosítások bevezetésére. Végezetül pedig öszszegzik azokat a lépéseket, amelyek megfelelőek ugyan biztonsági szempontokból, de lehet még javítani a követendő gyakorlaton.
Rónaky József kiemelte, hogy az erőműben (köszönhetően a több mint száz belső intézkedési vizsgálatot tartalmazó, előzetes felkészülési programnak) nem találtak olyan hiányosságot, amely bármilyen hatósági aggályt felvetne az üzemeltetéssel kapcsolatosan. Mindezek alapján megállapítható, hogy a paksi atomerőmű mind az erőmű üzemvitelének napi gyakorlatában, mind a felügyeleti hatóság tekintetében kiállta a próbát, és megfelelt a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. Amint elkészül a bizottság végleges jelentése, azt az Országos Atomenergia Hivatal, egyeztetve a Paksi Atomerőmű Rt. vezetőivel, nyilvánosságra fogja hozni.
A főigazgató végezetül jelezte, hogy az erőmű történetében ez már a második OSART-vizsgálat, ezt megelőzően 1988-ban volt hasonló felmérés Pakson. Ennek az volt az igazi jelentősége, hogy az akkori szocialista országok közül elsőnek Magyarország kérte: végezze el a NAÜ ezt a biztonsági felülvizsgálatot. Akkor a mostaninál lényegesen több módosításra tettek javaslatot a nemzetközi szakértők, de már az a vizsgálat is összességében biztonságosnak minősítette a paksi atomerőművet. Az időközben végrehajtott különféle biztonságnövelő programok hatására pedig már a mai, egyre szigorodó nemzetközi színvonalnak is megfelel a paksi atomerőmű.
CIES
A Liverpoollal, a Bayern Münchennel és a PSG-vel említik egy lapon a Ferencvárost
