A szövetség tagállamai által kötött – egyébként nyilvános – egységesítési megállapodások (Standardization Agreements – Stanag) vonatkozó fejezeteinek áttekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy a Gripen jelenlegi formájában (ahogy a géptípust a svéd légierő használja) átlagosan 25 százalékban megfelel az elvárásoknak – értesült lapunk Brüsszelből. Forrásaink azonban leszögezték: a NATO illetékesei hivatalos, főként politikai nyilatkozatokban nem nyilváníthatnak véleményt a magyar modernizációs lépések mikéntjéről, hiszen egy szuverén ország döntéséről van szó. Csak aktuális műveletek, gyakorlatok tervezése során derül majd ki, hogy milyen feladatokon engedélyezik, illetve igénylik a magyar felségjelet viselő Gripenek részvételét – meglévő képességeiknek megfelelően.
A vadászgépek bevetéseivel foglalkozó Stanagok alapján a Gripenek számos rendszerét át kell alakítani. A „NATO-standard” – általánosságban az F–16-osnak megfelelő – színvonal eléréséhez új rádiót, adatátviteli rendszert, behúzható légi utántöltő csövet, ellenség-barát kérdező/azonosító rendszert, az ellenséges radarok észlelésére szolgáló berendezéshez kompatibilis adatbázist, a fegyverrendszer-vezérlő számítógéphez új szoftvert, kompatibilis földi üzemanyag-csatlakozást, fegyverzetfelfüggesztőket, kiszolgáló berendezéseket kell beépíteni, beszerezni, illetve ezek integrációját megtervezni és tesztelni. A 14 darab rendszeresítendő gépre vonatkoztatott költségekkel nagyjából megegyező, vagy némileg magasabb lesz a tervezett átalakításokat tartalmazó csomag kifejlesztése és tesztelése. A tervezett 110 millárd forintos költségnek ez utóbbi teszi ki a legnagyobb részét.
Joós György, a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályának vezetője megerősítette, hogy a Gripenek lízingjéről folytatott tárgyalásokon kezdettől fogva fontos szempont volt a gépek NATO-kompatibilitásának biztosítása.
A minisztériumtól független, a legfelsőbb döntéshozatalhoz közel álló, s a tárgyalások menetében, szempontjaiban jártas forrásunk ugyancsak megerősítette ezt, hozzátéve, hogy az e héten aláírandó szándéknyilatkozatban (Letter of Agreement – LOA) a svéd–brit fél garanciát vállal a megfelelő átalakításokért, s mindez része lesz a december végéig aláírandó végleges szerződésnek is. Az ütemezésnek olyannak kell lennie, hogy az első gépek 2003 végén megérkezhessenek. Informátorunk szerint a gépek fegyverzetéről számos lehetőség közül választhatnak, de erre csak a repülőgépekről történő szerződéskötés után kerül sor.
Nem mindennapi ez az este, öten is eltalálták a lottón a nyerőszámokat
