Korábban azt mondta: a nyugdíjértesítők postázása után akár négyszázezer bejelentéssel is számolnak. Ezzel szemben eddig mindössze 35 ezren tettek panaszt. Mi az oka ennek?
– Úgy számoltunk, hogy a kiküldött csaknem négymillió tájékoztató tíz százalékában, körülbelül négyszázezer esetben lesznek hibás adatok. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ez az arány kisebb, bár az adatok tisztázásának még nem értünk a végére. A csekély érdeklődés két dolgot jelenthet. Vagy azt, hogy ilyen pontosak a nyilvántartott adatok, ez azonban – úgy vélem – nem felel meg a tényeknek. Inkább arról lehet szó, hogy sokan nem fordítanak kellő figyelmet az adatok ellenőrzésére, illetve arra, hogy ha nem kaptak értesítőt, akkor meggyőződjenek annak okáról.
– Mi volt a leggyakoribb kifogás a foglalkoztatottak részéről?
– A panaszok döntő többsége vagy a biztosítási idővel, vagy a bejelentett járulékköteles jövedelemmel kapcsolatban érkezett. Például gyakori volt, hogy a foglalkoztatottnak több munkáltatója volt tavaly, de nem mindegyik jelentette be. Voltak, akik azért jelentkeztek, mert azt hitték, hogy 2000-ben bejelentett munkavállalóként dolgoztak, de mégsem kaptak értesítést. Miután a nyugdíjbiztosító a munkáltatók adatszolgáltatása alapján értesítette a biztosítottakat, ebben az esetben vélhetően a munkáltató vagy elmulasztotta adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy, ami sokkal súlyosabb, nem jelentette be dolgozóját, így nem fizetett utána járulékot. Az is előfordult, hogy a munkáltató kevesebb jövedelemmel jelentette be a munkavállalót, mint amennyiről annak tudomása volt.
– Mi a gyakoribb: hogy egyáltalán nem jelentik be a munkáltatók a foglalkoztatottat, vagy bejelentik ugyan, de nem a tényleges jövedelemmel?
– Az utóbbi.
– Lehet-e a munkavállalónak bármi hátránya abból, ha jelentkezik a nyugdíjbiztosítónál, és kiderül, feketén dolgozott valahol?
– Nem. Mi egy szolgáltató szervezet vagyunk. Ez a projekt azért indult el, hogy végre megbízható és pontos adatok kerüljenek a nyugdíjbiztosító nyilvántartásába. Az adatok tisztázását csak közösen tudjuk elvégezni. Ez olyan, mintha csaknem négymillió járulékellenőr segítené a biztosító munkáját.
– Mennyire gyakori Magyarországon, hogy a munkáltató a dolgozó tudta nélkül alkalmazza őt feketén?
– Azt az ellenőrzés után lehet megmondani, hogy a munkáltató részéről tudatos járulékeltitkolásról volt-e szó, vagy csak „hanyagsága” miatt nem szolgáltatott a nyugdíjbiztosítónak adatot, holott dolgozója után fizetett járulékot.
– El tudja képzelni, hogy egy munkáltató hanyagságból elfelejt adatot szolgáltatni?
– Előfordulhat, de az értesítők kapcsán minden esetben ki kell vizsgálni, hogy a foglalkoztató miért nem tett eleget törvényi kötelezettségének. Amikor a nyugdíjreform egyik elemeként – várhatóan 2003 elejétől – megnyílnak az egyéni folyószámlák, akkor ez már „élesben fog menni”, hiszen később a nyugdíjunkat a ténylegesen befizetett járulék után fogjuk kapni. Azaz mindenki a saját ellátását kockáztatja.
– Ha valaki most nem tisztázza az adatokat, akkor még nem kockáztat semmit?
– A nyugdíjbiztosító adatbázisának tisztázása után azt összevetjük az adóhatóságéval. Ekkor minden munkáltatónál kiderül, hogy mit vallott be a nyugdíjbiztosítónak és mit fizetett az APEH-nek. Hogy ez a kettő megegye- zik-e, most senki sem ellenőrzi.
– Indult-e eljárás munkáltatók ellen a foglalkoztatottak bejelentése alapján?
– Először a nyugdíjbiztosító küldi ki saját ellenőreit, és ha járulékcsalást vélelmez, akkor az APEH-et értesíti. Ez a kapcsolatfelvétel több esetben is megtörtént.
– Volt-e arra példa, hogy egy-egy nagyobb foglalkoztatótól sokan jeleztek problémát?
– Volt, bár a nagy foglalkoztatók általában fegyelmezettebbek, mint a kicsik.
– Hivatalos irat az értesítő? Egyes sajtóhírek szerint nem.
– Ezek törvényi felhatalmazás alapján, a hatályos jogszabályok szerint készített iratok, tehát hivatalosnak minősülnek.
– Bizonyítékként szolgálnak majd, ha később a nyugdíj-meg-állapításnál gond lesz mondjuk a szolgálati idővel?
– Természetesen bizonyítékként szolgál a nyugdíj-igazgatási szervekkel szemben. Érdemes tehát megőrizni.
– A nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán mindig azt emlegetik, hogy pontosnak és átláthatónak kell lennie. Elősegíti ezt az értesítő?
– A nyilvántartásunknak precízen kell tükröznie a válóságot. Ha nincsenek rögzítve a tényszerű adatok, az veszélyezteti a biztosított nyugdíját, illetve megnehezíti, hogy majdan könnyen és gyorsan megállapítsuk az összeget.
– Nem attól lesz kiszámítható egy nyugdíjrendszer, hogy az ember előre tudja, öregkorában mennyi nyugdíjra számíthat?
– A kiszámíthatóságon két dolgot szokás érteni. Az egyik esetben tudom, hogy ha x évig fizetek enynyit és ennyit, akkor összegszerűen mennyi lesz a nyugdíjam. Ilyen a német pontrendszer. A másikban pedig azt tudom, hogy hónapról hónapra mennyit fizettem be, és annak mennyi a hozama. Ilyenek például a magánnyugdíjrendszerek. A két dolgot nem lehet egyszerre megvalósítani. Fontos, hogy a nyugdíjszabályok is átláthatóak legyenek. Ahogy változik a világ, a nyugdíjtörvénykezésnek egyszerűbbnek kell lennie. A jelenlegi nyugdíj-megállapítási szabályok a nyugdíjba vonulás pillanatára számított, feltételes várható értéket jelentik. Ma senkinek sem lehet megmondani pontosan, hogy az eddigi életpályája alapján mekkora lesz a nyugdíja, hiszen annyi ponton tartalmaz bizonytalan elemet a rendszer. Például nem mindegy, hogy egy ledolgozott év hányadik a sorban, és nem ugyanolyan súllyal számít egy-egy járulékforint a kisebb és a magasabb befizetett járulék esetében. A rendszer annyira „ellentmondásos”, hogy könnyen meglehet: ha valaki egy évvel tovább dolgozik, kisebb nyugdíjat kap. Ha ugyanis alacsonyabb bérrel dolgozza le az utolsó évet, akkor a korábbi átlagjövedelmét csökkenti, így a nyugdíja is alacsonyabb lesz. Ez abszurd dolog, hiszen mindenkit arra kellene ösztönözni, hogy minél tovább dolgozzon, nem arra, hogy kilépjen a rendszerből.
– Mivel lehetne arra ösztönözni a munkavállalókat, hogy aktív korukban a befizetésekkel gondoljanak nyugdíjaséveikre is? A legtöbben munkaválallóként próbálnak nagyobb jövedelemre szert tenni, még ha feketén is, mondván: hiába fizetnének többet, nagy emelkedés a nyugdíjukban úgysem lenne.
– Sajnos a jelenlegi nyugdíjrendszer magas befizetés mellett veszteséges a biztosítottnak. Akkor érné meg magas járulékot fizetni, ha a rendszer minden egyes forintot ugyanúgy venne számításba. Jelenleg azonban ez nem így van. A társadalom gondolkodásának is változnia kellene. Úgy kellene saját öregkorunkra gondolni, mint aktív életkorunkban megalapozott pihenőidőre. A magyar társadalom egy része jelenleg azonban szociális juttatásnak tekinti a nyugdíjat, ami pedig nem a biztosítási elv felé tolja a rendszert. Sem a társadalomban, sem a nyugdíjbiztosításban nincs tisztázva, hogy mit tekintünk méltányos szociális elemnek, s mik a szolidaritás határai. A tervezett egyéni számlarendszer arra fog ösztönözni, hogy az emberek lehetőség szerint minél intenzívebben vegyenek részt a biztosításban, azaz a járulékfizetésben, hiszen a nyugdíjukat a szerzett várományuk alapján számítják majd ki. Ekkorra azonban a társadalom által méltányosnak tekintett szolidaritásnak is meg kell teremteni a csatornáit.
Pontosíthatják az értesítőket. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értesítője a munkáltatók adatszolgáltatása alapján a 2000. évre bejelentett biztosítási időt és a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet tartalmazza. Akik nem kaptak értesítőt, vagy abban pontatlanságot észleltek, a 06-40/369-369-es, helyi tarifáért hívható információs vonalon, levélben, interneten érdeklődhetnek.
origo.hu
Nagy Bandó András ideges: ezt mondta, amikor Magyar Péter saját szavazóit gyalázó kijelentéseiről kérdeztük
