Külön cselekvési tervben határozták meg a találkozó résztvevői azokat a területeket, amelyeken fokozni akarják a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet. Ide- tartozik a nemzetközileg alkalmazott módszerek és eszközök átvétele a törvényhozás az intézmények és a gazdaság területén, a hírszerzési információk cseréje, az útlevél- és vámellenőrzés szigorítása, az illegális migráció megakadályozása. A tanácskozás elsődleges célja, hogy a nagyhatalmak árnyékában élő nemzetek is hozzájáruljanak a terrorizmus elleni harchoz.
A tizenhét állam – Albánia, Románia, Csehország, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Jugoszlávia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Szlovénia, Ukrajna, Lengyelország és Magyarország – magas rangú vezetőihez csatlakozott műholdas kapcsolattal George W. Bush amerikai elnök is, aki a térség elszántságát méltatta a terrorellenes küzdelemben. Oroszország megfigyelőként vett részt a konferencián, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legmagasabb rangú biztonságpolitikai szakértőjét, Vlagyimir Rusaljovot küldte az eseményre.
Mádl Ferenc beszédében kifejezte Magyarország elszántságát a terror elleni harcban. Mint elmondta, a nemzetközi terrorizmus nem új keletű, de korábban a szervezetek nem rendelkeztek olyan gazdasági, logisztikai lehetőségekkel, mint most.
Mádl Ferenc szerint a terrorizmus világméretű problémává vált, amely „hosszú távú hatást gyakorol gondolkodásunkra és tetteinkre, biztonságunkra régiónkban és a világ egészében”. A magyar államfő beszédében nagyra értékelte az Egyesült Államok háborúban mutatott magatartását. Kiemelte a nemzetközi közösség összefogásának szükségességét, valamint örömét fejezte ki, hogy a terrorellenes koalícióban olyan országok is részt vesznek, mint Oroszország, Kína, Pakisztán és India. A köztársasági elnök dicsérte az Európai Unió és a NATO az események idején tanúsított viselkedését. Bár elképzelhetőnek tartotta, hogy az új helyzet a tennivalók új fontossági sorrendjének felállítását is szükségessé teszi, bízik a Magyarország számára létfontosságú események változatlanságában. Ezek: Európa újraegyesítése, valamint az észak-atlanti szövetség további bővítése.
Mádl Ferenc közölte, hogy Magyarország fontolóra vette a NATO balkáni békefenntartó akciójához való további hozzájárulását azzal a céllal, hogy tehermentesítse a terrorizmus elleni harcra átcsoportosított szövetséges erőket. A magyar államfő sorra vette a terrorizmus ellen a nemzetközi intézkedésekkel összhangban eddig tett magyar lépéseket. Megemlítette, hogy a biztonsági intézkedések mellett Magyarország 100 millió forint értékű segélycsomaggal segíti az afganisztáni humanitárius akciót. „Közös felelősségünk annak biztosítása, hogy azok a terrorista merényletek, amelyeket az amerikai nép ellen követtek el, de mindnyájunk biztonságát fenyegetik, ne ismétlődhessenek meg a jövőben. ”
A jelenlévők közös politikai nyilatkozatot és cselekvési tervet fogadtak el. Ezekben a dokumentumokban kötelezettséget vállalnak arra, hogy fellépnek a nemzetközi terrorizmus kihívásaival szemben, igyekeznek gátat vetni az emberek, információk és a pénz terrorista tevékenység szándékával zajló szabad áramlásának. Vállalják a kitűzött feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzését.
A konferencián különleges vendégként műholdas kapcsolat segítségével csatlakozott a résztvevőkhöz George W. Bush amerikai elnök. Örömét fejezte ki, hogy a varsói konferencián megjelent országokban társra lelt az Egyesült Államok. Az amerikai elnök szerint a világ népeinek az a feladata, hogy megmentse a jövő generációját. Az utóbbi időben az Egyesült Államokat fenyegető lépfenefertőzéseket a terrorizmus újabb hullámának nevezte. Bush azt mondta: nem számít, meddig tart, de mindenképpen az igazságszolgáltatás kezére adják a szeptember 11-i terrortámadások elkövetőit. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem az iszlám ellen harcolnak a világ békeszerető népei, hanem a Gonosz ellen. Hozzátette, a szabad világ veszélybe került a terrortámadások következtében, de nem szabad engedni a Gonoszt győzedelmeskedni.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a konferencia után úgy vélte, a találkozó elsősorban az országok terrorellenes küzdelmének regionálissá tételét, az államok ilyen irányú munkájának összehangolását tűzte ki célul. A köztársasági elnök szerint ebben a helyzetben nem számít, hogy az ország NATO-tag vagy sem, EU-tagságra esélyes vagy attól távol van. Mádl Ferenc az elfogadott akciótervről úgy vélekedett, hogy az összefoglalja az országok küzdelmének módszereit, így segítve a harc hatékonyságát. Különleges fontosságúnak tartotta, hogy az országok jogalkotásában is jelenjen meg ez a törekvés terrorellenes törvénycsomag formájában. Mint Mádl Ferenc elmondta: a tervben elsősorban a terrorcsoportok gazdasági hátterének ellehetetlenítésére teszik a hangsúlyt, emellett a nemzeti titkosszolgálatok információcseréjéről és az embercsempészet megakadályozása érdekében a megerősített határőrizetről is határoztak.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
