A hírnök halála

Lépcsőházban lakni cudar dolog. Belehalni pedig nem illik. Az a felelőtlen hajléktalan legutóbb mégis ezt tette, hogy növelje a gondjainkat. Meg a házmesterét és a rendőrségét. Meg a polgármesteri hivatalét, amelynek azonnal intézkednie kellett, úgy, ahogy csak egy hivatal tud.
Összehúzott szemöldökkel, határozottan. Rádöbbenve, most, hogy híre jött: hajléktalanok vannak a fővárosban. Bokor alján. Telefonfülkében. Hőközpontok szellőzőnyílásaira tapadva. Férfiak. Asszonyok.
És olyanok, akikről már soha sem derül ki: mivé lettek volna, ha túlélik. Az alkoholt. A verést. A remény nélküliséget. A nemtörődömséget. A sajátjukat, meg a miénket is. Az éhezést. A telet, amely, miként a téltől várható, egyszer csak megérkezett: hóval, fagyással.
Hiába járják az utcákat a szociális munkások, örömük kevés. Tea, zsíros kenyér, takaró, nagy ritkán adományba kapott bakancs, kesztyű. És gyógyszer, jó szó. Amely melegít, de nem a fagyott csontokat. Azoknak fedél kell és meleg. Amelyből több lesz – ezt ígérték – most, hogy egy hétvége alatt hárman is megfagytak a fővárosban. Bokor mellett, lépcsőházban, erdő szélén.
Lesznek sokan közülük, akik beköltöznek az új éjszakai menedékhelyekre. De lesznek olyanok is, akik nem. Ők azt mondják: ott megverik őket a náluk erősebbek, és elveszik azt, amit még előző életükből őrizgetnek: fényképet a családról, a gyerek iskolájának címét. Azt is elveszik tőlük, amit azóta szereztek: szalonnasorját, a másnapi bor árát, bugylibicskát, és persze lesznek olyanok is közöttük, akik azt mondják: tesznek a társadalomra, ők inkább a szabadságot választják. Saját jogon halnak meg, és szabadon száguldhat értük a kríziskocsi vagy a mentőautó, ha éppen hírét veszik, hogy újabb ember fagyott meg.
Macerás ez a hajléktalanügy – mondhatnánk, és mondjuk is. Így karácsony előtt, amikor tényleg, de tényleg annyi más dolgunk van. A szilveszter is a nyakunkon, jé, hiszen ez már a harmadik évezred! Napkollektoros házakkal, biológiai bombával. Mars-kutatással és Csalagúttal. Föld alatti robbantással, internettel. Zenével és boldogsággal, igazán tudhatnák! Ilyenkor tényleg ne jöjjenek hajléktalanokkal, fagyhalállal, mindenki tudja: kitaláció. Hogy elhiggyük, talán még sincs minden rendben gyönyörű szép fővárosunkban.