Amerikai vétó Izrael mellett

Megvétózta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozati javaslatát, amely egyebek között nemzetközi megfigyelők kiküldését szorgalmazta a Gázai övezetbe és Ciszjordániába. A várakozásoknak megfelelő döntését Washington azzal magyarázta, hogy ez a határozat kiegyensúlyozatlan Izrael rovására, és elfogadása nem szolgálná a közel-keleti békefolyamat előremozdítását. A Biztonsági Tanács 15 tagja közül csak az Egyesült Államok ellenezte a palesztin kezdeményezésre Tunézia és Egyiptom által benyújtott indítványt, Nagy-Britannia és Norvégia tartózkodott, a többi 12 tagállam – köztük a vétójoggal bíró Oroszország, Kína és Franciaország – viszont igennel szavazott. Jóváhagyása esetén a határozat kimondta volna, hogy a Biztonsági Tanács elítél minden terrorcselekedetet, különösen a polgári személyek ellen irányuló támadásokat, a bírósági ítélet nélkül végrehajtott kivégzéseket, az erő túlzott mértékű használatát és az anyagi javak nagymértékű megrongálását és megsemmisítését. Arra buzdította volna az érintett feleket, hogy állítsanak fel „megfigyelőmechanizmust”, amely elősegítené a helyzet javítását a „megszállt palesztin területeken”. Egyúttal támogatta volna Jasszer Arafat palesztin elnököt is, mivel a Palesztin Hatóságot létfontosságúnak, a közel-keleti béke megteremtése szempontjából legitim és megkerülhetetlen félnek minősítette volna.
Kemény büntetést helyezett kilátásba a palesztin szélsőségesekkel szemben Jasszer Arafat palesztin elnök, amennyiben azok nem hajtják végre a Palesztin Hatóság rendelkezéseit, és izraeli polgári személyek ellen továbbra is öngyilkos merényleteket követnek el. A ciszjordániai Rámalláhból sugárzott televíziós beszédében Arafat a Palesztin Hatóság nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a palesztinok betartják a tűzszünetet, miközben Izraelt azzal vádolta, hogy gyakorlatilag háborút hirdetett a palesztinok ellen. A palesztin vezető a tárgyalások folytatására szólította fel Izraelt. Az izraeli kormány szóvivője első állásfoglalásában azt hangoztatta: meg kell várni, vajon Arafat szavait tettek is követik-e.
Izraeli helikopterek rakétákat lőttek ki tegnap hajnalban palesztin biztonsági célpontokra a Gázai övezetben, a Jordán folyó nyugati partján pedig izraeli harckocsik és buldózerek falvakat vettek körbe. Palesztin forrás szerint négy rakétát lőttek ki két palesztin rendőrségi létesítményre a szombaton is támadott Bét-Hanun, illetve Dzsabalija menekülttábor közelében. Izraeli katonák agyonlőttek péntek éjjel egy palesztin fegyverest, aki megpróbált behatolni a Gázai övezet déli részén fekvő Gus Katif zsidó kolónia szögesdróttal körülvett területére. Tegnap is folytatódtak az izraeli hadsereg hadműveletei Ciszjordániában. Katonai források vasárnapi jelentései szerint az izraeli hadsereg műszaki alakulatai Ciszjordánia északi részén útakadályokat emeltek. Az akciók célja, hogy megakadályozzák terroristák bejutását Izrael területére és a Jordán folyó völgyébe. A Palesztin Hatóság tegnap bezáratta a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek tucatnyi irodáját Ciszjordániában.

Hazahívott különmegbízott. Az Egyesült Államok szombaton konzultációkra hazahívta közel-keleti különmegbízottját, Anthony Zinni nyugalmazott tábornokot. Mint a washingtoni külügyminisztérium közölte, a tárca feje, Colin Powell hívta haza Zinnit, aki csaknem három hete hasztalan igyekezett tűzszünetet létrehozni Izrael és a palesztinok között. (MTI)