Áremelésekről dönt ma a Fővárosi Közgyűlés

Több közszolgáltatás díjának emeléséről dönt ma a Fővárosi Közgyűlés. A tervek szerint 6,5 százalékkal emelik a BKV-jegyek árát, 6,9 százalékkal az ivóvíz díját, 6,74 százalékkal a csatornaszolgáltatásét és hat százalékkal növelik a temetkezési költségeket. Az ellenzék szerint az árképzési mechanizmust újra kellene gondolnia a városvezetésnek, és az infláció feletti mértékben nem lenne szabad megemelni a díjakat.

Várhatóan elfogadja a Fővárosi Közgyűlés a tömegközlekedés, a víz- és csatornaszolgáltatás, a temetkezés és a települési folyékony hulladék elszállításának díjait.
A tervek szerint 6,5 százalékkal emelik meg a BKV jegyárait, amennyiben a közgyűlés üléséig megérkezik az egyetértési joggal rendelkező Pénzügyminisztérium válasza. Ha a tárca nem válaszol a fővárosnak, akkor a közgyűlés csak a következő ülésen dönthet az emelésről. Ebben az esetben azonban januártól nem, csak februártól növekedhetnek a jegyárak. A 6,5 százalékos emelés egyébként azt jelenti, hogy a vonaljegy 105, a havi bérlet 4090, a tanuló- és nyugdíjasbérlet pedig 1330 forintba kerül majd.
Az ivóvíz díját 6,9 százalékkal emelné a városvezetés. Eszerint az idei 105,2 forint helyett 112,5 forintba kerül majd egy köbméter víz. A csatornaszolgáltatás a tervek szerint 6,74 forinttal lesz drágább jövőre, tehát 106,8 forintról 114 forintra emelkedik az ára. A folyékony hulladék szippantásának és elszállításának díja 9,9 százalékkal emelkedik. A kegyeleti közszolgáltatások árát hat százalékkal emelné meg a Budapesti Temetkezési Intézet Rt.
Nem ért egyet a közüzemi díjak megállapításának mechanizmusával a fővárosi Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció, így az emelés mértékét sem tartják indokoltnak az ellenzéki képviselők. A képviselőcsoport elsősorban az infláció feletti emelést utasítja el – jelentette ki Kupper András. A városatya szerint ez egyrészt mintegy kétmillió embert érint hátrányosan és az inflációt is tovább növeli. Másrészt megemeli az inflációs várakozásokat is, hiszen a díjemelésről már jóval annak hatályba lépése előtt dönt a Fővárosi Közgyűlés.
Koronka Lajos (MDF) az ármegállapítás módját kifogásolta. A különféle közüzemi díjakba ugyanis bekalkulálják a díjhátralékosokat segítő alapítvány számára juttatandó összeget is. Mint ismert, az alapítvány pénzét a közszolgáltatók adják össze, amelyek azonban ezt az öszszeget beépítik a közüzemi díjakba. Koronka szerint ez azt jelenti, hogy a nem fizetők támogatását a fizető fogyasztók teszik lehetővé. A rendszer azonban nem jó, hiszen a nagyfogyasztók fizetik a legtöbb támogatást. – Például a víz esetében a legnagyobb fogyasztók a nagycsaládosok, hiszen náluk szinte egész nap megy az automata mosógép – mutatott rá Koronka Lajos. A nagycsaládosok azonban az esetek egy részében szintén rászorulók, ám aki még megteheti, rendesen fizet. A rendszer tehát igazságtalan, mert nem a gazdagok többletéből segíti a szociálisan rászorulókat, és még csak nem is a főváros adja a támogatást – tette hozzá a politikus.