Csapó Jánost, a Kaposvári Egyetem kémiai intézetének igazgatóját, az állattudományi kar kutatócsoportjának vezetőjét kérte fel Kiszely István régészprofesszor a Morvai-féle Petőfi-expedíció által fellelt csontváz jobb alsó ötös fogának kormeghatározó vizsgálatára.
Csapó kutatócsoportja az élő szervezetben lévő aminosavak halál utáni átrendeződésének vizsgálatával végzi a kormeghatározás-vizsgálatokat, és bár jórészt őslénycsontokat elemeznek, fiatalabb leletek vizsgálatára is eredményes módszert dolgoztak ki. Módszerük továbbfejlesztésével arra is választ adnak, hogy hány éves korában halt meg az a személy, akinek csontvázát az archeológusok megtalálták.
Az állítólagos Petőfi-csontváz jobb alsó ötös fogát nyolc párhuzamos elemzésnek vetették alá, és ez alapján végezték el a kormeghatározást. A két szélső érték 28,4, illetve 32,8 év, az átlag 30,64 volt. Eszerint a barguzini férficsontváz egy, a 28 évesnél nem fiatalabb és 32-nél nem idősebb korában elhunyt személy földi maradványának része. Csapó azt feltételezi, hogy a Petőfinek vélt személy harmincévesen távozott az élők sorából. A történészek szerint a költő 26 éves korában vesztette életét a segesvári ütközetben. A Kaposvári Egyetem kutatócsoportja nem bocsátkozik feltételezésekbe, ők „nem szállnak be” az archeológusokat megosztó vitába, csupán a dolgukat végzik. – A következtetéseket mindenki maga vonja le – fogalmazott a lapunknak nyilatkozó Csapó professzor.
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának