Búcsú az exporttámogatásoktól

Januártól csupán 16 magyar élelmiszer-ipari termék külpiaci értékesítését támogathatja Magyarország. Ezek között több olyan is fellelhető, amelyből elenyésző mennyiség készül az országban. A helyrehozhatatlan hibát – a szocialista éra kaotikus agrárrendtartási nyilvántartása miatt – az Antall-kabinet agrárkormányzata követte el a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) tett vállalása révén.

Pillanatnyilag 120 hazai termék exportját támogatja az állam, de szilveszterkor lejár a WTO által biztosított türelmi idő, s Magyarországnak teljesítenie kell azt a vállalását, hogy szűkíti az exporttámogatásban részesülő agrárjavak körét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy csökkenteni kellene az e célra fordított költségvetési összeget, a 18 milliárd forintnyi támogatást továbbá is megadhatja az agrártárca a termelőknek, viszont csakis a megjelölt 16 termék exportját segítheti. A Magyar Agrárkamara álláspontja szerint ha az agrárkormányzat a reális bázisadatokat adta volna meg a WTO-nak (illetve jogelődjének, a GATT-nak), úgy kis híján százmilliárd forintot költhetne az állam a hazai agrárszféra exportjának támogatására.
Annak gyakorlatilag semmi realitása nincs, hogy Magyarország módosítsa WTO-s vállalását, hiszen a szervezet legutóbbi, dohai értekezletén az exportszubvenciók további lefaragásáról döntöttek a tagállamok. A külügyminisztérium egyik szakértője viszont azt mondta lapunknak: szinte teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen biztosít az állam pénzt a gazdáknak, ha vészhelyzet alakul ki, úgy megtalálható az a csatorna, amelyen keresztül átmenetileg „megtámogathatók” a gazdák.
Igazi vészhelyzet főként a gabonapiacon képzelhető el, januártól ugyanis csak a durumbúza exportját segítheti az állam, s csekély mértékben, 150-160 ezer tonna erejéig a kukoricáét. A WTO-s vállalásaink egyik legnagyobb bakijának a tejtermékek szubvencionálására vonatkozó kötelezettségünket tekintik a külkereskedők: az agrártárca a rendszerváltás után mindössze a fehér krémsajtra kért támogatási lehetőséget, arra a termékre, amelyből elenyészően kevés mennyiség készül az országban. A zöldségfélék közül a fűszerpaprika, a gyümölcsök sorából csak az alma részesülhet exporttámogatásban januártól. A minőségi borok is búcsút inthetnek a külpiaci térhódításukat segítő támogatásnak, jövő hónaptól ugyanis kizárólag a silányabb hordós borok élvezhetik a költségvetés segítségét. A támogatható termékek körében maradnak a különféle húsfélék, illetve azok a termékek, amelyek gyakorlatilag már évek óta nem részesülnek exportszubvencióban, mint amilyen például a cukor, az étolaj és nyersanyaga, a napraforgómag.