Járvány

Lassan meg kéne hőmérőzni Keller László szocialista frakcióvezető-helyettest, félrebeszél szegény, szeme karikás, orcáján apró lángrózsákat látni, ami együttesen alattomos tünet. Legjobb ilyenkor forró herbateát kortyolgatni, háziorvost hívni, vizes lepedőt előkészíteni. (A gyógyhatású repcéről elfeledkeztem.)
A legutolsó ijesztő tünet az volt, amikor Keller honatya ezeket mondta: „Jó kezekben van az ország, mert azok kezében van, akik fenyegetéssel és zsarolással kényszerítették a szolgalelkű parlamenti többséget egy évvel ezelőtt arra, hogy megszavazza a kétszer egyéves költségvetést.” Az államférfi szerint a döntés nyomán a közpénzeket a miniszterelnök emberei parlamenti ellenőrzés nélkül arra költhetik, amire akarják.
Egy hasábbal az újságcikk mellett (abból idéztem) azt olvasom, hogy a Magyar Szocialista Párt figyelmeztetésben részesíti azt a három MSZP-képviselőt, aki a frakcióval ellentétben voksolt a zárszámadási törvény kapcsán. (Páva Zoltánt figyelmetlenségért, Bodzás Ferencet és Szűrös Mátyást renitenskedésért térdepelteti kukoricára a frakció.)
Valószínűleg Keller László frakcióalvezér – aki fentebb szolgalelkű parlamenti munkáról beszélt – is elítélte a három renitens szocialista jóembert, aki fütyült a pártszolgalelkűségre, és úgy szavazott, ahogyan a szíve diktálta.
No, egyebek közt ezért aggódom én Keller pártpolitikusért. Mond valamit így, aztán csinál valamit úgy. Leszolgalelkűzi a parlamenti többséget, majd fegyelmi tárgyalásra citálja a „magukról megfeledkezett” szocialista honatyákat.
Antibiotikumokat ajánlanék Keller honatyának, meg fürdőszobatükröt, amibe bele lehet nézni két nyilatkozat között. A tabletta kúraszerűen ajánlatos, a tükör meg örökké.
Vigyázzunk, járvány van!