– Húszéves szakmai tapasztalattal azt tudtam mondani, hogy lehet vállalni a kockázatot – fejtette ki a Nap-keltének Molnár Albert, amikor a riporter felvetette, hogy biztos információi lehettek, ha a piaci árnál hajlandó volt többet fizetni 1998-ban a 15,3 hektáros szántó tulajdonosainak. Molnár korábban lapunknak is tagadta, hogy a vásárláskor tudott volna a multinacionális cég későbbi telekvásárlási szándékáról és a terület közelgő önkormányzati átminősítéséről, s ezért fizetett volna többet a kistulajdonosoknak. Tény ugyanakkor, hogy nem sokáig „állt” a képviselő és társa százhúszmillió forintja a telekben, a Bank Austria Creditanstalt fővárosi, Akadémia utcai fiókja ugyanis – a földhivatali nyilvántartás szerint – 2000 februárjában száznegyvenmillió forint jelzáloghitelt adott az ingatlanra. Ekkor a telek még „szántó, gyep” művelési ágba tartozott.
A pénzintézet jogutódja, a HVB Bank illetékesétől megtudtuk, hogy egyszerű állampolgárok nem kaphatnak jelzáloghitelt termőföldre. Még akkor sem, ha a telket várhatóan átminősítik. A politikust szerettük volna a hitelügyről is megkérdezni, ám nem tudtuk utolérni.
Többen felháborodásuknak adtak hangot az egykori kistulajdono-sok közül, amikor meghallották, hogy Molnár Albert nyolcszoros négyzetméteráron adta tovább a telket. – A kisemberek húzták a rövidebbet most is, mint mindig – nyilatkozta az egyik neve mellőzését kérő volt tulajdonos a Magyar Nemzetnek. Szerinte a volt tsz-tagok is képesek lettek volna összeállni és együtt értékesíteni területeiket. B. J. viszont úgy értékelt: „Akkor jól jött az a kis pénz.” Az értékesítés körülményéről annyit mondott, hogy a tsz-be hívták tulajdonostársaival együtt, ott találkoztak Molnár Alberttel és egy másik személlyel. Tudomása szerint mindenki szó nélkül belement az adásvételbe. Egy másik család férfi tagja felháborítónak tartja az esetet, de mint mondta, a földet még édesapja adta el, aki azóta elhunyt. Flaskár Sándor, a Szárazréti Fejlesztési Társaság megbízott vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy ők szintén a nyolcas főút székesfehérvári szakaszán, Molnár Albert birtokától alig egy kilométerre vettek parcellákat, ám velük nem volt ilyen kegyes a városvezetés. A társaság cégei közel száz főt foglalkoztatnak, tíz éven át mégsem tudták belterületbe vonni a telket.
A Molnárék és a Metro Kereskedelmi Kft. között megkötött, lapunk birtokában lévő szerződésből kiderül: a 269 millió forintos vételár kifizetésének feltétele volt a telek megosztása, művelésből való kivonása és belterülethez csatolása. Molnár lapunk múlt hét csütörtöki számában még elismerte, hogy ezek kijárása az ő feladata volt. Az m1 hétfő reggeli Küzdőtér című műsorában mégis tagadta állítását. Különös az MSZP-s képviselő múlt hét pénteki Nap Kelte-beli megjegyzése is, amellyel a városi rendezési terv 1999-es módosítására utalt. Azt mondta, hogy „elindítottunk egy úgynevezett részletes rendezési tervet, s megbíztunk egy céget, aki letárgyalta a város vezetésével, a város megfelelő szerveivel”. – A belterületté nyilvánítás az önkormányzat képviselő-testületének döntésén múlik, így amennyiben a vételár kifizetésének feltételéül szabják ezt a felek, úgy az eladók érdekeltek voltak abban, hogy a testület pozitív döntést hozzon – értékelte Molnár ügyét immár a szerződés szövegének ismeretében Futó Barnabás ügyvéd. A jogász szerint csak egy részletes és alapos vizsgálat tudná tisztázni, hogy az átminősítés és a belterületbe vonás érdekében mit tettek Molnár Alberték. – Azt is meg kell vizsgálni, hogy a politikus által említett cég hogyan győzte meg a döntéshozókat. Amennyiben akár Molnár, akár az általa megbízott vállalkozás a telek értékét nagyban növelő döntések érdekében befolyásolta a Városháza hivatalos személyeit, úgy fennállhat a befolyással üzérkedés bűntette is – szögezte le Futó.
– Sajnálatos, hogy a szocialista képviselők – köztük Molnár Albert – nem működtek együtt a vagyonvizsgáló bizottsággal, pedig azt éppen a honatyák vagyonszerzésének utólagos vizsgálatára hozta létre az Országgyűlés. Pedig a választók joggal tarthatnak igényt a képviselők átláthatóságára – vélekedett kérdésünkre Répássy Róbert (Fidesz), a parlament megszűnt vagyonvizsgáló bizottságának volt elnöke.
Lapunk múlt csütörtökön számolt be róla: Molnár és társa 1998-ban 783 forintos négyzetméteráron vett földet egykori fehérvári tsz-ta-goktól, majd egy évvel később elérte a területre vonatkozó rendezési terv módosítását. A képviselő így nyolcszoros értéken, négyzetméterenként 6300 forintért adhatta el a telket a Metro áruházláncnak. Pénzes Mihály, az illetékes városi bizottság elnöke, a helyi MSZP-csoport vezetője a rendezési tervre hivatkozva novemberben kérte a terület sok előnynyel járó belterületbe vonását, de azt a képviselő-testület – technikai okok miatt – egyelőre nem fogadta el.
Európai Unió
Hamis papírokkal kerülik meg a szankciókat az európaiak
