Kabulban bíznak a békefenntartókban

Csak akkor tud Afganisztán a saját lábára állni, ha területén felszámolják a külső vagy önös érdekekre hallgató, „foglalkozásukra nézve” terroristák és iszlám harcosok tevékenységét. Az amerikai csapatoknak addig kell ott maradniuk, amíg terrorista elemek rejtőzködnek afgán földön – jelentette ki Hamid Karzai új afgán kormányfő.
Valóban, a közép-ázsiai ország viszonyai lehetetlenné teszik, hogy a nemzetközi közösség magára hagyja. A polgárháború 23 éve alatt az állam intézményrendszere súlyos károkat szenvedett, s a rivalizáló frakciók kiszolgáltatottjává vált. A rendvédelmi, egészségügyi szervek képtelenek ellátni feladatukat, infrastruktúrájuk tönkrement, személyi állományukat megtizedelte a konfliktus – a megmaradottak képzettsége pedig nem felel meg a kihívásoknak. A társadalom alapegységei is szétzilálódtak: noha az afgán társadalom szerkezete fejlettségében sohasem volt összehasonlítható semmilyen nyugati modellel, a hetvenes éveket megelőző, viszonylag nyugodt időszak által kitermelt rétegek, a városok lakosságának igényesebb egységei földönfutókká váltak. A tradicionális törzsi csoportok vérveszteségei a családi szokások folytatását is sokszor lehetetlenné tették, az embereken reményvesztettség lett úrrá. Ezzel párhuzamosan az országban számtalan hadúr van jelen, akik a háború után harcosok tízezreinek adtak munkát – egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy a harc jelentette számukra az egzisztenciát, kérdéses, hogy ők mennyire győzhetők meg a béke előnyeiről.
A békefenntartókra váró országban négy hétig is eltarthat, míg a nemzetközi haderő zöme elfoglalhatja helyét. Nagy-Britannia 200 fős, légi irányítókat is magába foglaló előőrsöt ígért még erre a hétre, hogy előkészítse a békehadtest telepítését. A kabuli kormányépületek védelmét jelenleg könnyű fegyverzetű brit tengerészgyalogosok látják el. Az afgán légtérben amerikai repülőgépek járőröznek, a szárazföldön pedig különleges egységek kutatnak Oszama bin Laden terroristavezér és a bukott rezsim vezetője, Mohammed Omar molla után.
Egy hajdani katonai parancsnok kijelentette, hogy az örökös belvillongásba belefáradt afgánok „azt sem bánják, ha a világ minden részéről odamennek a katonák, a fő, hogy egyelőre ne legyenek afgán csapatok.”