Kiemelt fürdőfejlesztések

Közel kétmilliárd forint viszsza nem térítendő állami támogatást kapott a sárvári és a büki gyógyfürdő a Széchenyi-tervből.

A Széchenyi-terv kiemelten kezeli az egészségturisztikai célú fejlesztések központi támogatását, így a gyógyfürdő-beruházásokat is. Azért is lényeges az ilyen beruházások támogatása, mert uniós csatlakozásunk után egyrészt a hazai gyógy- és termálfürdők előtt is megnyílik az európai biztosítottak, gyógyulni vágyók piaca, másrészt a magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével várhatóan bővül majd a belföldi kereslet is – mondta Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Sárvári Gyógyfürdő Kft. és Büki Gyógyfürdő Rt. beruházásai kapcsán.
Mint jelezte: Sárváron egy teljesen új, nemzetközi színvonalú fürdőkomplexum építését határozták el, amelynek teljes beruházási költsége négymilliárd forint. A most elkezdődött első ütem kétmilliárd forintba kerül, ehhez 994 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek a Széchenyi-tervből. Ennek segítségével elkészítik a 3100 négyzetméteres főépületet, amelyben egy 170 és egy 670 négyzetméteres gyógymedencét, valamint egy 680 négyzetméteres élménymedencét, továbbá gyermekmedencét alakítanak ki.
A Büki Gyógyfürdő Rt. fejlesztése a hazai gyógyturizmus egyik legjelentősebb fürdőkomplexumának kialakítását fogja eredményezni. Az összességében több mint 2,3 milliárd forintos beruházáshoz egymilliárd forint állami támogatást nyertek a Széchenyi-terv pályázatán. A fürdő elképzelései szerint egy olyan komplex egészségturisztikai célú fejlesztést valósítanak meg, amelynek eredményeként a jelenlegi évi 840 ezres vendégszám meghaladja majd az 1,1 milliót.
*
A december 14-én elfogadott és a közeljövőben hatályba lépő utazási irodai kormányrendelet néhány elemében változott, amely így enyhült az áprilisi módosításhoz képest. Eszerint a chartereztető utazási irodáknak a kiutaztatásból származó árbevételük 20 százalékát, de legfeljebb 20 millió forintot, a charterutakkal nem foglalkozó irodáknak pedig 12 százalékot, de minimum kétmillió forintot kell vagyoni biztosítékként elkülöníteniük. A vagyoni biztosítéknál az adott év, illetve a következő év tervezett árbevétele közül a nagyobbat kell alapul venni. A módosított kormányrendelet megengedi, hogy a vagyoni biztosíték formái – pénzletét, bankgarancia vagy biztosítási szerződés – együtt is alkalmazhatók legyenek, így a kockázat megoszthatóvá válik.