Kohl továbbra is hallgat

Új esztendő, új lehetőségek, új elképzelések. A német parlament és az illetékes bizottságok elé új törvénytervezet kerül, hogy végleg világos helyzetet teremtsen az elmúlt esztendő során oly sokat vitatott pártadományok kezeléséről. A volt kancellár, Helmut Kohl utolsó fellépése a parlamenti vizsgálóbizottság előtt ismételten rámutatott a hiányosságokra.
A hajdani pártelnök és kormányfő továbbra sem hajlandó megnevezni azoknak a nevét, akik az anonimitás köntösébe burkolózva több mint kétmillió márkával támogatták a kereszténydemokratákat. Eddigi mondanivalóját mindössze annyival egészítette ki, hogy a pénz német polgárok már megadóztatott bevételéből származott. A nevek elhallgatása egyben további táptalajt szolgáltat azoknak a feltételezéseknek, melyek szerint a tetemes összeg a CDU Svájcban vezetett „fekete- számlájáról” érkezett. A kereszténydemokraták imázsát súlyosan terhelő affér ismételten bizo-nyitotta: az 1994-ben megreformált párttörvény további kiegészítésekre szorul. A levont tanulságok szerint fokozott átvilágításra és jogi megtorlásra lenne szükség. Az SPD–Zöldek-kormány tervezete három esztendőre kiterjedő szabadságvesztést követel mindazok számára, akik szándékosan hamis adatokkal nyújtják be a pártadományokról készült jelentést. Felelősség terheli a pénztárosokat, az elnökség tagjait, a könyvvizsgálókat.
Az elhallgatott bevételek után annaknak háromszorosa vonandó le az állami támogatás összegéből. A névtelen adományok nem haladhatják meg az ötszáz eurós határt. Készpénzben évente ugyanazon személytől mindössze ezer euró fogadható el. A tízezer euró feletti adományokat külön fel kell tüntetni az elszámolásban. Az ötvenezer eurót felülmúló összegeket nyilvánosságra kell hozni, tájékoztatva arról a parlament elnökét. Állami tulajdonban lévő vállalatoktól nem fogadható el adomány. Ugyanakkor a törvénytervezet továbbra is lehetőséget nyújt a pártoknak arra, hogy gazdasági vállalatokat működtessenek. Ezen a ponton mélyreható véleménykülönbség tapasztalható a szociáldemokraták meg a kereszténydemokraták között. „Alapvető kérdés, hogy a pártok – a törvényhozás meg a kormányzás mellett – gazdasági és publicisztikai hatalmat is gyakorolhatnak-e ? Szerintünk nem!” – hangzik a CDU véleménye.
Az SPD válasza: „Nem tiltható meg eddigi sikeres gazdasági aktivitásunk, amely számunkra hagyományt jelent!” A szociáldemokraták több újság társtulajdonosai, és ezen vállalkozásaikat semmiképpen sem akarják kiadni a kezükből. A két nagy párt között ebben a kérdésben továbbra sem várható megegyezés. Az SPD– Zöldek koalíció többsége a Bundestagban azonban elegendő lesz ahhoz, hogy márciusban a parlament elfogadja a törvénytervezetet, amely 2003-tól lépne hatályba.