Napi sajtószemle

The New York Times
Az amerikai publicisták legnagyobb része Pat Robertsonnak a Keresztény Koalíció vezetéséről történt múlt heti lemondása után azt állította, hogy Robertson mozgalmának csökken a fontossága. Főként azután, hogy a szeptember 11-i terrortámadások után Jerry Falwell konzervatív vallási vezető társával egyetemben kijelentette, hogy a terrortámadások Isten büntetései voltak Amerika ellen, amiért az eltűri a feministákat, a melegeket, a leszbikusokat, a libertinusokat és bizonyos szövetségi bírókat. Csakhogy a tények mást mutatnak. Bush azért elnök ma, mert a vallásos jobboldal megvétózta John McCain nevezését, és John Ashcroft azért igazságügyi miniszter ma, mert Bushnak a vallásos jobboldal támogatását meg kellett hálálnia. Bioetikai bizottságának vezetője Leon Kass, a vallásos jobboldal kedvenc értelmisége. A vallásos jobboldal átalakította az amerikai politikát – Pat Robertsonnak köszönhetően, és mára döntő erő a republikánusoknál – írja Amerika vezető lapja.

Christian Sciense Monitor
Ötven év óta először az amerikaiak nagy többsége szerint a vallás szerepe növekedik a közéletben. A terrortámadásokat követően megdöbbentő mértékben növekedett az így gondolkodók száma. Márciusban még 37 százaléknak volt ez a véleménye, most 78 százalékuknak. Ugyanakkor megnőtt a muzulmán hitűek elfogadottsága. A terrortámadások előtt a megkérdezettek 45 százalékának, utánuk pedig 59 százalékuknak van pozitív képe az amerikai mozlimokról.

Independent
Az amerikai törvények főnöke kidobja az ablakon a jogokat címmel a független brit lap arról ír, hogy a Republikánus Párt vallási szárnyával szorosan összefonódott igazságügy- miniszter olyan terroristaellenes jogosítványokat védelmez, amelyeket számos demokrata, vezető jogász és nemzetközi bírálói az amerikai alkotmány és az emberi jogok megsértésének tekintenek. Mary Robinson, az Egyesült Nemzetek emberi jogi vezetője nemrégiben meg is támadta az Egyesült Államokat emiatt – olvasható a független brit lapban.

Neue Zürcher Zeitung
Múzeumot nyitottak egy németországi szovjet büntetőtáborról címmel Svájc vezető konzervatív lapja arról számol be, hogy egy új múzeum épületében rendeztek kiállítást arról a kb. hatvanezer internáltról, akiket a korábbi sachsenhauseni náci tábor helyén létesített táborban tartottak fogva a szovjetek. 1945 és 1950 között ez volt Németország területén a legnagyobb szovjet büntetőtábor. A táborba háborús bűnösöket és a kommunista megszállók ellenfeleit zárták. Az orosz külügyminisztérium tiltakozott, amiért szerinte a múzeum „relativizálja a náci bűnöket”. A múzeum vezetője ezt visszautasította, és meghívta az orosz kormány képviselőit, hogy a helyszínen tájékozódjanak.