Őry Csaba: Alaptalan a félelemkeltés

Az MSZP, az SZDSZ, valamint több szakszervezeti konföderáció szerint a magyar–román egyetértési nyilatkozat hátrányos a magyar munkavállalókra nézve. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azonban úgy véli: politikai haszon reményében keltenek félelmet.

A státustörvénnyel kapcsolatos egyetértési nyilatkozat aláírása miatt a magyar munkavállalók munkerő-piaci helyzetének romlásától tart az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Mint ismert: a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködésről Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szombaton aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot. A megállapodás kimondja, hogy román állampolgárok – nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül – azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát Magyarországon.
A magyar tárgyalódelegáció a kérdésben nem konzultált előzetesen a szociális partnerekkel – mondta lapunknak Borsik János. Az ASZSZ elnöke szerint egyes régiókban és ágazatokban az olcsóbb román munkaerő rontja a magyar munkavállalók helyzetét. Borsik hozzátette: a román dolgozókban is hamis reményeket kelthet a megállapodás, mivel Magyarországra inkább munkaerő-felesleg, mint munkaerőhiány jellemző. Borsik ugyanakkor sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a munkavállalói oldal soros elnöki tisztét betöltő MSZOSZ nem kezdeményezett haladéktalanul oldalegyezetést a kérdésben. Az MSZOSZ tegnap kiadott közleménye ugyanakkor a magyar munkavállalók „elárulásának” nevezi a megállapodást. „Sem mentségül, sem magyarázatul nem szolgálhat, hogy egy elhibázott törvény végrehajtásának érdekében hoztak egy, a foglalkoztatást veszélyezető, a magyar bérek uniós felzárkóztatását megnehezítő döntést” – olvasható a dokumentumban.
– Sajnálatos tény, hogy politikai haszonszerzés céljából az MSZP és „barátai”, ismét az emberek riogatásába kezdtek – fogalmazott lapunknak Őry Csaba. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára emlékeztetett arra, hogy ugyanez történt a Munka Törvénykönyve módosítása, illetve a minimálbér drasztikus emelése idején is. – A szocialisták és a szakszervezetek pánikkeltése ellenére nem veszett el a szabad szombat, és a legkisebb bér emelése sem tett tönkre ágazatokat – mondta a politikus. Őry sajnálatosnak nevezte azt is, hogy míg a múlt hét pénteki, hatpárti egyeztetésen az MSZP a megállapodás aláírásában támogatta a kormányt, most tiltakozik ellene. A politikus hangsúlyozta, hogy az egyezségben mindössze elvi kérdések kerültek rögzítésre. – Egyelőre nincs is mi ellen tiltakozni, hiszen a munkavállalás konkrét feltételeinek meghatározásáról szóló szakmai tárgyalássorozat csak a közeljövőben kezdődik meg – mondta a politikus. Őry Csaba kijelentette: a kormány természetesen olyan megállapodást köt majd, amely védi a magyar munkaerőpiacot.
*
Az MSZP a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát sürgeti, mert álláspontja szerint a magyar és a román kormányfő között létrejött megállapodás ellentétes a magyar nemzet érdekeivel. Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása egy ilyen megállapodás megkötésére. A politikus úgy véli, hogy az Országgyűlésnek mielőbb tárgyalnia kellene az ügyről – bár egyelőre nincs döntés arról, a szocialisták kezdeményezik-e a parlament rendkívüli ülésének összehívását. A külügyi bizottság rendkívüli ülését január 11-re hívta össze a testület szabad demokrata elnöke. Szent-Iványi István szerint a kedvezménytörvény a magyar külpolitika legsúlyosabb veresége. Úgy véli: a megállapodás ellentétes az elfogadott törvénnyel, ezért haladéktalan módosítására van szükség.

Felháborodva utasítja vissza a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) az ellenzéki pártok és a hozzájuk csapódott szakszervezetek összehangolt támadását, amely a kedvezménytörvényre, illetve a magyar–román egyetértési nyilatkozatra irányul. Az MKDSZ szerint az ellenzék a román állampolgárok ellen gyűlöletet szít, feleslegesen riogatja a magyar munkavállalókat. Surján László, a külügyi bizottság fideszes alelnöke szerint Szent-Iványi István összetévesztette bizottsági elnöki posztját pártpolitikai tevékenységével, amikor összehívta a külügyi bizottság rendkívüli ülését. Emlékeztetett: Horn Gyula az MSZP elnökeként 1993-ban lemondott a külügyi bizottsági elnöki posztjáról. – Ezt kellett volna tennie Szent-Iványinak is, amikor az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőjévé választották – tette hozzá.