UK-MUK-FUK HERCEG

NEM LEHET CSAK ÚGY (UK-MUK-FUK) MESÉLNI A HERCEGRŐL
Megvan annak is a története. (Ejnye, hova is tettem?) Ott, fönn, kisunokám, a kürtöskalács fölött már nézted?

FÁJ ÁM A NAGYMAMINAK-PAPIKÁNAK ITT OLDALT
– NEM, LEJJEBB –
– Mondom hogy nem lejjebb… Na, ott… végre… tapossál meg, te kis édes!

TAPOSD MEG, GYALOGOLJ BELE KISUNOKÁM A NAGYPAPI MESZESELVÁLTOZÁSÚ IBRIKÉBE
(Neked tettem még a múlthéten félre.) Majd te is leszel ilyen vénöregesen félrebeszélő, kis nyammogó nyavalygósan nyavalyákkal telis de tele. (A nyavalyát! megvan már az a kürtöskalács, amit még a cikk legelején kértem?!)

TÜRELMETLENSÉG EMÉSZTI A TE ARANYOSAN MEGGÉMBEREDETT, TÖPÖRÖDÖTTEN ASZALT NAGYPEJ APAIDAT
Nem tud már igazán jó újságcikket se írni… – Add már ide a kezembe te mamlasz azt a kürtöskalács feletti felettit! ne kelljen minduntalan kétszer kettőször kérni!

APÁD-ANYÁD IDEJÖJJÖN!
(Ne téged küldjenek mindig maguk helyett el.) Elkel még bizony a segítség, édes kis huncut pelyhesem, óvatosan keverd meg a te drága nagymamidnak a maltert. (A kürtöskalácsot végül te etted meg?) Nincs énnékem már szerencsém ezzel az Uk-Muk-Fukos negyedik résszel se…

TALÁN HA A STELÁZSI MÖGÖTT KERESNÉD ÉS NEM AZ ALSÓ FOGSOROM FÖLÖTT, TE ISTENVERTE!
Ne kelljen már külön rimánkodni, egyél akkor hagymapörköltet! Már kiskorában is úgy kellett szalasztani, szakasztott így állt itt a kis csálé cipellőjével… pedig te sem lehetsz, ha jól saccol dédnagyapid, vagy több, mint kevesebb, úgymint 63 éves. (Direkt számokkal írtam ki, ne legyen ez az újságcikk – vagy hogyishívják – emiatt terjedelmes.)

JÓ UGYE ITT NEKED A TE ZSÉMBI ÖREGAPÁD SZOKNYÁCSKÁJÁNÁL, NEM ANNÁL A ROHADT NAGYBÁTYÁDNÁL!
aki – lefogadom – ma sem hív majd föl, délben. Ugyan tárcsázd már föl a fontosabb számokat, hogy süljön ki az innenső szeme! Mondd csak meg nyugodtan hogy én üzenem a te mocsokkal teli unokanővérednek is – hogy a bányaló ringassa! – hogy kinek mondja ő még egyszer a nyilvánosság erejét felhasználva, azt, hogy: (mérd le, elbírja-e még a nyomdafestéket?)

FELZABÁLTAD MÁR A KÜRTÖSKALÁCSOT? JA IGEN, EMLÉKSZEM… (A HAGYMAPÖRKÖLTBŐL HAGYTÁL, REMÉLEM…)
Gyere ide te jércetollú, dorombolj itt a padkán a nagyapó mellett… Bizony esztendeje is lehet már, hogy elment tőlünk – vagy én hagytam volna el – a gyűlöletbeszédet? Jer ide te népi-urbánus flaszteron nőtt képviselőjelöltkém, a három per hármas körzetben, beletunkolhatsz a hideg hagymapörköltbe, ne legyél már annyira szociálisan érzéketlen!

MONDD CSAK NYUGODTAN MINDENKINEK IDE A PACEKJÁBA–POFÁJÁBA
BELE
hogy: BOLDOG ÚJÉVET!
(Aztán akkor lássunk, mikor a hátunk közepét, az elkövetkező négy évben.)