Beetetés

Pécsett is beindult a választási kampány. Ahogyan azt a szerdai Blikk is megírta, a Magyar Szocialista Párt ottani illetékesei nagylelkűségi rohamukban a pártprogramot, illetve az országértékelést tartalmazó szórólapok mellett hagymás zsíros kenyérrel is kínálgatták az arra járó baranyai embereket, hátha éhesek szegények.
Kormányoldalról szánalmas választási fogásnak minősítették az esetet, hozzátéve, ennél azért emelkedettebb, amit a Fidesz csinál, tudniillik hagymás zsíros kenyér helyett családi adókedvezményben részesíti az arra rászorulókat. Természetesen az érintett MSZP illetékese is szóra emelkedett, azt mondta, fatális félreértésről van szó, a pártnak esze ágában sem volt zsíros kenyereket osztogatni a pártprogram mellé. Az történt összesen, magyarázta dr. Meixner András szocialista jóember, hogy a kampányprogram helyszínéhez közeli étterem vezetője kihozott egy tálca hagymás zsíros kenyeret a kampányolásban megéhezett szocialista aktivistáknak, ők azonban nem tudták megenni a teljes adagot, így aztán odaadták azt az éppen közelben tartózkodó lakosoknak, akik pedig megették mind egy szálig.
Így utólag persze nem lehet igazságot tenni a történtek körül, s mert nyomozás sem indult az ügyben, valószínűleg patthelyzet alakul ki a témában. Márpedig patthelyzet esetén általában a vádló felet szokták megróni, minek mond olyat, ami nem bizonyítható.
Vagyis a helyzet körülbelül olyan, mint annak idején a legendás május elsejei felvonulásokat követő ingyenes virsli- és sörfogyasztások esetében. A másképpen gondolkodók szerint Kádár elvtárs és Rákosi pajtás így kenyerezte le az éhező – és szomjazó – magyar munkásosztályt. Mire ők mondhatták, hogy csodákat, a virsli és a sör megmaradt a dísztribünről, ezért kínáltuk meg vele a kedves felvonulókat, Isten mentsen korrumpálni a lakosságot, mindenki arra voksol, akire csak akar. Vagy tud. (A másképp gondolkodókat később elvitték.)
Kérdés: van-e új a történelemben?