Az ügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel vádolja L. Zsoltot tettesként, P. Andrást felbujtóként. D. Beátát pedig emberölés előkészületével vádolják. A bíróság akár a legszigorúbb, életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhatja a két fiúra.
A vádirat szerint P. András elvált édesanyjával, Soproni Ágnessel élt, a fiú mobiltelefonokkal üzletelt, de állandó anyagi gondjai voltak. P. András úgy érezte, édesanyja akadályozza abban, hogy nagy lábon élhessen, így fokozatosan érlelődött benne a gondolat: megöleti anyját, és megszerzi vagyonát.
A fiatalember 2000 elején felvetette barátjának, L. Zsoltnak, hogy nyolcmillió forintért ölje meg Soproni Ágnest, s az erre való pénzt a ház értékesítésével akarta előteremteni. Ugyanilyen ajánlatot tett D. Beátának is, aki be is vonta a tervbe két ismerősét, azonban ők nem vállalták a megbízást.
2000. március 9-én a két jóbarát elérkezettnek látta az időt, s a II. kerületi házban megvárták, míg a színésznő elalszik. Ekkor L. Zsolt egy kábeldarabbal fejbe ütötte, majd megfojtotta az asszonyt. A holttestet egy lepedőbe csavarták, majd másnap a kádba tették, s L. Zsolt egy fűrésszel és késsel feldarabolta. Testrészeit nejlonzsákokban a Solymár környéki erdőbe vitték, és elásták. A gyilkosság utáni harmadik napon tett bejelentést P. András édesanyja eltűnéséről a rendőrségen.
A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után káosz alakult ki a Tisza környékén