A magyar kedvezménytörvény ellen fellépő szlovák parlamenti határozat egyedüli küldetése az, hogy „ösztönöket és indulatokat gerjesszen” – így kommentálta a SME című szlovák liberális lap Pozsony álláspontját a magyar jogszabállyal kapcsolatban. Mint az MTI beszámolt róla, a lap közzétette a magyar és a szlovák külügyi államtitkár által Budapesten előkészített nyilatkozat szövegtervezetét és az ettől lényegesen eltérő szlovák választervezetet. Miközben az SME konkrétan rámutat a két dokumentum közötti különbségekre, leszögezi, hogy a diplomácia szabályai szerint a megállapodásokat rögzítő szövegezések nem tűrik a lényegbevágó változtatásokat. Ha ilyen helyzet áll elő, akkor mindent kezdenek elölről, de Szlovákia nem ezt tette, hanem a „kedvező hozzáállást kedvezőtlenre változtatta”.
A Magyar Nemzet tegnap birtokába jutott annak a válaszlevélnek a főbb pontjaihoz, amelyet Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár Jaroslav Chlebo szlovák partnerének juttatott el hétfőn Pozsonyba. Ebből kiderül, a magyar fél változatlanul kész a megállapodásra és a konzultáció folytatására, annak ellenére, hogy a szlovák fél alapvetően új és korábban nem jelzett javaslatokkal állt elő. A Pozsony által nehezményezett oktatási-nevelési támogatással kapcsolatban a válaszlevél úgy fogalmaz, hogy a határon túli magyaroknak nyújtandó oktatási és kulturális hozzájárulás nemzetközi gyakorlatnak tekinthető.
A magyar szövegjavaslat a velencei bizottság egyes megállapításainak szó szerinti beemelését javasolja a közös nyilatkozat szövegébe, míg szlovák részről ezeket csak részben kívánták átvenni. A bizottság által is vizsgált szlovák törvény egyébként a magyar jogszabály kínálta kedvezményeknél is messze több lehetőséget biztosít a kultúra és az oktatás területein.
A diszkriminációmentességre vonatkozó, szintén új szlovák javaslattal kapcsolatban a magyar szövegjavaslat úgy fogalmaz, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségének biztosítását célzó intézkedések nem tekinthetők diszkriminációnak, ami összhangban van az Európa Tanács keretegyezményével és a vonatkozó európai uniós direktívákkal. A budapesti szövegjavaslat ezzel egy időben megismétli azt a magyar kezdeményezést, hogy a kisebbségi vegyes bizottság a magyar és a szlovák törvény megvalósítását folyamatosan kísérje figyelemmel.
Horváth Gábor külügyi szóvivő ugyanakkor tegnap azt hangsúlyozta, bár a szlovák fél legutóbbi javaslata valóban merően új megközelítést tartalmaz a korábbi egyeztetésekhez képest, a jószomszédi kapcsolatok légkörében azonban nemcsak kívánatos, hanem lehetséges az érdemi megállapodás. Mint mondta, a magyar fél ésszerű időn belül érdemi válaszra számít Szlovákiától.
A Tisza-szigetekig ér az ukrán kémhálózat
