Mostanában kevés időt töltök játszótereken, de megvallom, zsenge ifjú koromban sem ott kerestem a felhőtlen szórakozást. A játszótér mindig veszélyes terep volt, elsősorban azért, mert valamely hátrányos helyzetű, formálódó individuum a jogállami procedúrák mellőzésével hamar orrba gyűrte az ember gyerekét. A szocializmus alapjai lerakásának időszakát éltük, de az önmegvalósítás már akkoriban is extrém formákat öltött egyeseknél. Én, mint a világbékére kondicionált Ratkó gyerek, számos játszótér közül válogathattam volna a környékünkön, de mindegyik egyforma volt. A szocializmus eltüntette a játszóterek közötti különbségeket is, abból a humanista koncepcióból kiindulva, hogy az aszfaltot kevesebbet kell locsolni, mint a növényeket. A sivár szürkeségbe elhelyeztek egy homokozót, egy-két libikókát, néhány lánchintát. Az olyan kreatív eszközök, mint a fémmászóka vagy a betoncsúszda, csak a szocializmus alapjainak lerakása után váltak általánossá. Egy ideig, kispolgári csökevényként, voltak parkőrök is, akik nagyon szenvedtek, mert a betonról nem tudták elég hatékonyan felszúrni az elhajigált szemetet. Hosszú ideig az asztfalt volt hivatva hirdetni hazánk eltökélt és töretlen fejlődését a játszótérfronton, jelképezni, hogy nálunk a parkokba is betört a XX. századi technológia, ha már elesik a gyerek, koppanjon a feje is. A szocializmus építésének időszakában változás állt be a játszóterek viszonyaiban is. Megjelentek a fa- és a műanyag játékok, valamint a kutyasétáltató független lelkületűek, akik kifejezetten ambicionálták ebüket, hogy a homokozóban végezze a dolgát. A kutyagumi remek kötőanyagként szolgált a homokvárakhoz, ám mint tudjuk, a szocializmus építményét is valami hasonló anyaggal tapasztgatták, ezért nem csoda, hogy a történelmi szükségszerűségek ellenére sem épült fel. Ne bánjuk, nem nagy veszteség, ám a játszóterek is megsínylették a történelmi vihart.
Ma már nemcsak a kőkemény padlat, az otromba vasszerkezetek, a hinták kilazult csapágyai jelentenek veszélyt a gyermekekre, hanem a színesfémgyűjtők sokszínű társasága is, akik multikulturális hevületükben ellopják az elektromos berendezések mozgatható részeit, alternatívát nyújtva a serdületlen gyermekeknek, hogy megragadhassák a tízezer voltot.
Az illetékes minisztériumok most új rendeletet készítenek a játszóterek biztonságáról. 2007-ig fel kell újítani a főváros valamennyi játszóterét, és azoknak meg kell felelniük az unióban elfogadott normáknak. A mászókák alatt rugalmas talaj lesz, aki lepottyan, nem toccsan, hanem pattan, az elektromos berendezéseket biztonsági eszközökkel látják el, a hinta csak leng, de nem nyikorog. Jó, hasznos, üdvözlendő elhatározás ez, gyermekeink védelmét szolgálja, nem szólván arról, hogy egy német vagy francia palánta is otthonosan érezheti majd magát a budapesti játszótereken. Mindaddig, amíg a helyi galeri fel nem pofozza, csak azért, hogy a helyi specialitásokról is benyomásokat szerezzen.
Kötelező sorozásra készül a német kormány, a fiatalok kétségbeestek
