Több más szervezethez hasonlóan a Magyar Agrárkamara (MAK) is elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott tárgyalási feltételeit. A szervezet tájékoztatóján elhangzott: e feltételek ellentétesek a római szerződéssel és ezáltal az EU alapelveivel. Az ajánlat a közvetlen agrártámogatások 25 százalékát juttatná az új tagok számára. Ez azt jelentené, hogy az 1751/1999. rendeletben rögzített bázisokkal gabonára, olaj-és fehérnövényekre (gof) – mai árakon számítva, a csatlakozást követő első évben 294,5 milliárdos támogatás helyett csak 73,5 milliárdhoz jutnának gazdálkodóink, ugyanakkor a gabonatermés rövid idő alatt 14 millió tonnáról 19 millióra növekedne, ami feleslegként jelentkezne az EU piacán. Ezért célszerű lenne szántóterületeink 30 százalékán környezetkímélő technológiákat bevezetni – ismertette Mészáros Gyula, a MAK főtitkára. Javaslatuk szerint a gabonaalapú támogatási igény 294 milliárd forintról 206 milliárdra csökkenne, és kiesne négymillió tonna gabonaegység 120 milliárd forint értékben. A bevételcsökkenés négyötödét a környezetkímélő technológiák támogatása kompenzálná, így a támogatás értéke 377, 4 milliárd forint lenne. A B javaslat szerint a gof-területek után járó támogatási összeg 31 milliárd forinttal csökken, és 120 milliárd forint értékű terméshozam-kiesés jelenik meg az extenzív művelésű területeken. Ezekkel áll szemben a 166 milliárdos környezetkímélő technológiák után kapható támogatás. A teljes támogatási összeg értéke így 429,8 milliárd forintra rúgna.
*
A Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala megyei mezőgazdasági termelőket tavaly 20–25 milliárdos kár érte a fagy, az aszály és az alacsony felvásárlási árak miatt. A termelők tavaly novemberben jelezték, hogy az elszenvedett károk enyhítése nélkül kilátástalan helyzetbe kerülhetnek, ami veszélyezteti a tavaszi munkákat is.
Még hatszáz kiló sár sem akadályozza a Ford Ranger Super Dutyt
