Lengyelország szempontjából az EU-tagjelöltek agrártermelői- nek kilátásba helyezett közvetlen támogatások egyik fő fogyatékossága az, hogy konzerválják a mezőgazdaság jelenlegi, elavult szerkezetét – fejtette ki véleményét tegnap az Európai Bizottság múlt héten közzétett álláspontjáról a Gazeta Wyborcza hasábjain Jacek Saryusz-Wolski, a lengyel Európai Integrációs Bizottság Hivatalának korábbi főnöke.
Az MTI jelentése szerint Saryusz-Wolski úgy véli: a tagjelölteknek ajánlott „egyszerűsített” támogatási rendszer azt jelenti, hogy a támogatások egyetlen kritériuma a megművelt földterület nagysága, függetlenül attól, hogy mit és hogyan termel azon az adott gazda. Eközben a közös mezőgazdasági politika teljes változata, amelyet az EU-ban alkalmaznak, premizálja a jó és sok termelést. A tagjelölteknek ajánlott egyszerűsített változat tehát nem ösztönzi a termelőket arra, hogy jobban és többet termeljenek.
Saryusz-Wolski felhívta a figyelmet: vannak pótlólagos pénzek, hiszen az 1999-es berlini csúcstalálkozón még 2002-es csatlakozással számoltak, s így 2002-re 5,8, 2003-ra 8,2, 2004–2006-ra pedig összesen 39,8 milliárd eurót irányoztak elő a bővítésre. Ez öszszesen 53,8 milliárd euró, miközben az Európai Bizottság jelenleg 40,1 milliárdot szánna erre a célra. Saryusz-Wolski szerint az uniónak is érdekében áll, hogy a tagjelöltek a jelenlegi tagokhoz minél közelebb eső feltételekkel kerüljenek be az unióba.
Elkezdtek szivárogni a hírek a budapesti békekötésről, bedurrant a magyar tőzsde
