Református útmutató a választásokra

Az egyházak nem avatkozhatnak be a pártpolitikába, a tanácsaikkal azonban a politikai tisztánlátás érdekében segíteniük kell a híveket – mondta Kálmán Attila, a Magyar Református Egyház Zsinatának világi elnöke, aki az egyház hívei eligazodásának segítésére választási útmutatót készített. Hegyi Gyula, az MSZP egyházügyi szakértője szerint az egyházaknak joguk van kiállni az általuk képviselt értékekért.

Kálmán Attila választási útmutatójában kifejti: „2002 tavaszán arról kell döntenünk, hogy most helyes irányban halad-e az ország? Elég-e kisebb javításokat végrehajtani, vagy gyökeres irányváltásra van szükség, azaz az 1989 előtt és az 1994-től 1998-ig kormányon levő szocialisták és liberálisok visszahozására?” Ezt követően hangsúlyozza: ne tévesszen meg senkit, amit az egyes pártok állítanak önmagukról, vagy amikor próbálnak egy-egy jelzőt kisajátítani. A szavak jelentése, tartalma, ugyanis fokozatosan változik. Kálmán Attila ezért elemzi, hogy mit ért a keresztény, a hazafiság, a liberális, a polgári és a szocialista szavakon, végezetül leszögezi: azt javaslom, hogy menjünk el a különböző választási gyűlésekre. Hallgassuk meg a pártprogramokat, és vessük egybe azokat a személyes tapasztalatainkkal. Kérdezzük meg a felelőtlen ígérgetőktől: Miből? Mikor? Hogyan? Ha nem megyünk el szavazni, akkor mások döntenek helyettünk. Esetleg másként, mint ahogy szeretnénk, illetve ahogy azt mindnyájunk érdeke kívánná.
Kálmán Attila lapunk kérdésére elmondta: azért írta meg a választási útmutatóját, hogy ezzel is segítse a hívek politikai eligazodását. Kijelentette: érzékeltetni szerette volna, hogy a liberalizmust másként kell megítélni a diktatúrában, mint a demokratikus berendezkedésű politikai rendszerekben. Az előbbi esetében komoly létjogosultsága van a liberalizmusnak, hiszen a szabadságjo-gok kiszélesítéséért küzd. A demokráciában azonban ezek már adottak, egy határon túl pedig már csak mások jogainak rovására lehet bővíteni az egyéni szabadságjogokat. Kálmán Attila szerint mindez a radikális liberálisokra jellemző, a nemzeti liberálisok ugyanis a közösségi elkötelezettségükről ismerhető meg. Lapunk kérdésére elismerte: a Fidesz és az SZDSZ liberalizmusa között is ezt a különbséget érzi. A polgári szó a református egyház zsinatának világi elnöke szerint olyan értékrendet jelez, amely a szorgalmon és a tisztességen alapul. Hozzátette: a szocialista kifejezést sokan összekeverik a szociális jelzővel. A szocialisták azonban az egyén sokszínűségére nincsenek kellő figyelemmel, így meglehetősen furcsa, hogy mégis egy táborban vannak a radikális liberálisokkal –
mondta.
Elmaradt tegnap Hegyi Gyulának, az MSZP egyházügyi szakértőjének az egyházak politikai szerepvállalásával foglalkozó sajtótájékoztatója. A szocialista politikus mindezt az MSZP sűrű programjával indokolta. Lapunknak szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta: a templomba járók hetven százaléka a jobboldalt, míg harminc százaléka a baloldalt támogatja.
Horn Gyula levelével kapcsolatban elmondta: sokan jelezték a szocialistáknak, hogy a templomokban kampányjelenségeket tapasztaltak. Szerinte az egyházak hosszú távú érdekeit az szolgálná, ha a két nagy politikai tömörülés egyike mellett sem köteleznék el magukat. Lapunk kérdésére elismerte: az egyházak egyik fontos feladata, hogy még a választások alatt is határozottan álljanak ki azon értékek mellett, amelyet fontosnak tartanak.