Számos kihívással néz szembe a Balaton-régió

Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága mindvégig kiemelt feladatának tartotta, hogy a szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a kamarák, a Balatoni Fejlesztési Tanács, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a tó környékén tevékenykedő szervezetek, intézmények javaslataira, véleményére alapozva a megfelelő törvényi feltételek megteremtésével járuljon hozzá páratlan nemzeti kincsünk, a Balaton és környéke fejlesztéséhez, természeti és kulturális értékeinek védelméhez és bemutatásához, valamint az itt élők életkörülményeinek javításához. Örvendetes, hogy a bizottság tagjai pártpolitikai kötődésüktől függetlenül, a magyar idegenforgalom fejlődéséért érzett közös felelősségük alapján fogalmazták meg véleményüket, mondták el javaslataikat. Így alakultak ki kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértésével azok a közös állásfoglalások, a törvénytervezetekhez és törvényekhez benyújtott módosító javaslatok, amelyek célja az volt, hogy a turizmusnak, a magyar gazdaság egyik legjelentősebb ágazatának a fejlesztéséhez közös összefogással, sajátos eszközeinkkel és lehetőségeinkkel hozzájáruljunk. A megjelenő véleménykülönbségek is – többoldalú szemléletmóddal – ezt a célt szolgálták.
A bizottság ülésein számos alkalommal foglalkoztunk a Balatont közvetve vagy közvetlenül érintő kérdésekkel, átfogóan a belföldi turizmus, ezen belül pedig kiemelten az ifjúsági turizmus fejlesztésével, az egészségturizmussal, az idegenforgalmi oktatással, a környezetvédelemmel, a területfejlesztéssel, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a Széchenyi-terv pályázatainak tapasztalataival vagy az idegenforgalmi szezon és a balatoni turizmus helyzetének évről évre visszatérő elemzésével.
Az idegenforgalmi bizottság javaslatát figyelembe véve törölték el a turisztikai hozzájárulást is, ezzel sok Balaton környéki vállalkozó adóterheit enyhítve a jövőben.
Egyetértettünk abban is, hogy a magyar idegenforgalom és ezen belül a Balaton-régió számos kihívással néz szembe a harmadik évezred elején.
Mindannyiunk közös érdeke tehát a fenntartható (környezetbarát és marketingszemléletű) turizmus megteremtése, amely versenyképes az európai piacon, hosszú távon optimális gazdasági eredményeket nyújt, a társadalmi és természeti környezetre, valamint lakosságunk életminőségére kedvező hatásokat gyakorol.
Ennek egyik eszköze lehet a Balaton-régió tízéves gazdaságfejlesztési programja, amely azt célozza meg, hogy Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon új, komplex fejlesztést, valamint több lábon álló gazdasági szerkezet alapjait megteremtve; számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala.
Nagyon helyes, hogy a program tartalmazza a hazai (állami költségvetési, önkormányzati, vállalkozói és egyéb magán-) és az Európai Unió forrásait is. Lényeges lenne azoknak az elgondolásoknak a leírása is, amelyek a gazdasági pénzügyi szabályozórendszer megcélzott változtatásait tartalmazzák, és amelyek segítik a régióban működő intézményeket, vállalkozásokat, sajátos eszközeikkel ösztönzik a fejlesztési célok mielőbbi megvalósítását. Szükségesnek tartom azt is, hogy a tíz évre szóló program mellett készüljön egy olyan feladatterv, amely a célok meghatározásán túl tartalmazza a megvalósítás valószínűsíthető ütemezését, időrendjét.
A balatoni turizmusban mindig jelentős szerepe volt a belföldi turizmusnak, s ezen belül főként az ifjúsági turizmusnak, amely napjainkra sajnos jelentősen visszaesett. Hiányolom azt, hogy milyen ösztönzőkkel kívánja segíteni a program a belföldi turizmus és az ifjúsági turizmus lehetőségeinek bővítését a szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevő magyar lakosság részére.
A Balaton-régió jelenleg sajátos helyet foglal el az ország regionális szerkezetében. Olyan programrégió, funkcionális régió, amely jelenleg nem része a – jövőben az Európai Unió strukturális alapjaiból is támogatandó – tervezési régiók (NUTS II) rendszerének. Bár három tervezési-statisztikai régió határán fekszik, azok fejlesztési programjaiban többnyire súlyához és lehetőségeihez mérten kisebb szerepet kap, és az összehangolt fejlesztés is sokszor nehézségekbe ütközik. Döntő kérdés tehát: lesz-e lehetőség arra, hogy önálló tervezési-statisztikai régió legyen a Balaton-régió, vagy marad a jelenlegi állapot. Célszerű lenne tehát a programnak alapos elemzés után abban is állást foglalni, hogy várható-e a jelenlegi állapot megváltoztatása vagy nem.
Az elérhetőség javítása alprogram tartalmazza a jó közlekedési lehetőségek bővítéséért megfogalmazott fejlesztéseket: ez a régió fejlődésének kulcskérdése.
Nagyon fontosnak tartom a vasúti közlekedés javítását, hogy az ország távolabbi részeiről is gyorsan és kulturált utazási feltételek között legyen elérhető a Balaton, valamint olyan kerékpárutak kialakítását, amelyek a háttértelepüléseket kötik össze a tóval.
A közútfejlesztéseknél lényeges a Balatonakarattya–Veszprém elkerülőszakasz, amely a nyáron túlzsúfolt Balatonakarattya–Balatonkenese szakaszt tehermentesítené, valamint az M8-as autópálya Rábafüzes és Veszprém közötti szakaszának – ez a külföldi turisták utazását könnyítené – mielőbbi megépítése.
A minőségi turizmus fejlesztésének alprogramját szükségesnek tartom a leírtakon túl kiegészíteni egyik legsajátosabb vonzerőnk, a magyar kultúra, ezen belül is a kulturális, a rendezvény-, valamint a bor- és a gasztronómiaturizmus fejlesztésének lehetőségeivel. Természeti és kulturális értékeink bemutatásánál nem feledkezhetünk meg a nemzeti parkok szerepének fontosságáról és a tó környékén élők életmódját, szokásait bemutató tájházak, skanzenek kialakításáról.
A színvonalas üdülőhelyek kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni a mozgáskorlátozottak által igénybe vehető, speciális lehetőségek bővítését.
A tudásalapú gazdaság fejlesztésének alprogramját javaslom bővíteni a sajátos népművészeti iparágak, kézműves-tevékenységek fejlesztésének ösztönzésével, amely kiegészíthetné a „turisztikai háttéripar” lehetőségeit az ágazati fejlesztéseknél a kis- és középvállalkozói szektor számára.
Az életminőség javítása alprogram tartalmazza az épített környezet védelme, a bérlakásépítés és a nyugdíjasházak építésének céljait. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy az életminőséget jelentősen befolyásolja a régióban élő emberek képzettsége, amelynek jelentős részben célszerű az idegenforgalom sajátosságaihoz igazodni. Éppen ezért javaslom egy célirányos támogatási rendszer kialakítását, hogy a Balaton mellett élők második, harmadik szakmát tanulhassanak, és szélesebb körben vendégfogadási, vendéglátó-ipari alapképzésben részesülhessenek.
Tudjuk: minden program annyit ér, amennyi abból megvalósul.
Bízom abban, hogy a következő hetekben sokan mondják el véleményüket a Balaton-régió gazdaságfejlesztési programjáról, és a figyelembe vehető javaslatokkal kiegészítve mielőbb megkezdődik a programban foglalt célok megvalósítása, az állam, az önkormányzatok, a vállalkozók és a régió fejlesztésében érintett szervezetek, intézmények együttműködésével, amely garanciája a régió tudatos, tervszerű fejlesztésének.
A szerző országgyűlési képviselő (MSZP),
az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke